Biztonságba került az Erzsébetvárosból mentett patikabelső

Az elmúlt hetekben többször is foglalkoztunk egy ázsiai tulajdonú erzsébetvárosi vegyesboltban, biztonságosnak egyáltalán nem tűnő polcrendszerek mögött rejtőző századfordulós patikabelsővel, amiről egy olvasónk jelezte: egy, az üzlet ajtajára helyezett papírlap szerint nemsokára kiszerelik, és ismeretlen helyre kerül. Az 1932 óta az István út 31. aljában lévő neogótikus bútorzatról kiderült, hogy az eredetileg 1899-ben, egy Margit körúti patikában kapott helyet, egy tulajdonosváltás alkalmával azonban új gazdája a pesti oldalra költöztette, ahol 2013-ig szolgált, majd a neki otthont adó helyiség előbb dohánybolttá, később pedig diszkontáruházzá alakult, így feleslegessé vált. Kapcsolódó Századfordulós gyógyszertári belsőt mentenek ki egy belvárosi vegyesboltból Az erzsébetvárosi István út mentén működő, távol-keleti tulajdonú bolt rejtett szépségei a Szentendrei Skanzenben születnek majd újjá. Félő volt, hogy az értékes együttest egy magát múzeumi tárgybeszerzőnek, vagy az önkormányzat, illetve az állam által felhatalmazott szakembernek kiadó, az üzlet távol-keleti tulajdonosait könnyen átverő ember próbálja eltüntetni a térképről – korábban történt már hasonló eset –, rövid nyomozás után azonban kiderült, hogy semmi ilyenről sincs szó, hiszen a bútorok a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumba kerülnek, ahol előbb restaurálják őket, majd a 2022-ben formát öltő Erdély épületegyüttes egyik első kiállítási egységében, a székelykeresztúri Jaeger Gyógyszertár épületének másolatában fog helyet kapni. A főváros előző vezetése által 2018-ban még eladni tervezett berendezés elszállításáról és a munkákról a Skanzen az elmúlt napokban két szuper anyagot is összeállított, és a SkanzenBlog nevű szakmai blogjában tette azt közzé. Kapcsolódó Három éve még megszabadult volna a főváros egy most múzeumba küldött századfordulós patikabelsőtől Az erzsébetvárosi vegyesboltból kimentett, értékes bútorzatot 2018-ban pályázati úton próbálták meg eladni. Az első írásban helyet kapott másfél perces videón jól látható a darabok kiszerelése, illetve szállítása, az anyag egy igazi meglepetéssel is szolgál, hiszen a közepén az 1954-ben megjelent V. Magyar Gyógyszerkönyv jó eséllyel egy szekrényben talált példánya is feltűnik: A Gyűjteményi Osztály vezetője, a történész-muzeológus Németh Szandra által jegyzett írás választ ad arra is, hogy a múzeumnak miért volt szüksége egy századfordulós historizáló bútorzatra: azért, mert a Jaeger-féle üzletből mindössze néhány tárgy maradt meg, ezek azonban egy-két gyógyszeres üvegtől, illetve szárazbélyegzőtől eltekintve főként fotók, vények, termékcímkék, árukatalógusok, illetve levelek, így a gyógyszertár minél teljesebb megidézéséhez szükség volt egy azonos korú bútorzatra. Az 1899-ben készült historizáló bútor illeszkedik az 1900-1910-es években fénykorát élő Jaeger patikát bemutató kiállításunkba. Jaeger F. József és fiai, Viktor és Jenő egy jellegzetes kisvárosi patikát üzemeltettek, melyben a tintától a bajuszpedrőn és a púdereken át a fenyő szobaillatosítókig mindent lehetett kapni. A saját készítésű és a forgalmazott gyógyszerek mellett jellegzetesek voltak a drogéria kínálatába illeszkedő termékek. Az orvosságok és szépészeti termékek, parfümök mellett állatoknak is dolgoztak ki különféle porokat, vagy épp a helyi fényképésznek előhívót, majd a kor igényeihez alkalmazkodva bővítették a portfóliót, és szódavíz palackozásába kezdtek, illetve forgalomba hozták a Kolumbus-vizet. Jaeger F. Józseffel egy igazi self made man képe elevenedik meg a látogatók előtt, aki nem mellesleg a város megbecsült polgára, számos civil és jótékonysági egyesület alapítója és vezetője, a helyi újság szerkesztője. – olvasható a cikkben. A második írást a Skanzen általános főigazgató-helyettese, Dr. Sári Zsolt jegyzi, aki a bútorzat addig ismeretlen készítőjét mutatja be – az egyik elem hátoldalán ugyanis feltűnt egy fémtábla, ami egyértelművé teszi, hogy a munka az Erdélyi (ma Bauer Sándor) utca 4. alatt működött Valnicsek Béla-féle asztalosműhelyben született. Dr. Sári Zsolt Az Austerlitzből (ma Slavkov u Brna, Csehország) származó Valnicsek család egy tagja által 1842-ben alapított vállalkozás vezetését Béla 1873-ban vette át, néhány év alatt pedig országos hírnévre tett szert. A Gyógyszerész című lap 1902-ben már a patikusok régi partnereként említi Valnicseket – teljes joggal, hiszen a műhely főleg irodák és gyógyszertárak bútoraira specializálódott, de az Erdélyi utcában készült el az Országház számos bútora, illetve a szecesszió és a historizmus jegyeit is magán viselő, Lechner Ödön tervezte Kőbányai Szent László-templom berendezésének egy része is: Kartársaink előtt eléggé ismeretes Valnicsek Béla műasztalos neve és remek készítményei: portálok, gyógyszertár-berendezések, melyek a legkényesebb ízlést is kielégítik. Műhelye 1873 óta áll fenn s azóta nemcsak hazánkbeli gyógyszerészektől, hanem külföldről is számos megrendelést kapott. Ő szerelte fel egyebek között Török Sándor Andrássy-uton, és Harmos Gyula István úton levő új gyógyszertárait. Munkáit díjjal tüntette ki a millenniumi kiállítás, valamint a párisi kiállítás bíráló bizottsága is. Terveit saját maga készíti és saját műhelyében készül minden a legapróbb részletig. Ex Libris Antikvárium A cég 1944-es reklámplakátja A műhelynek 1885-től otthont adott ház a cég beköltözése után felerészt Valnicsek Béla tulajdona lett, később pedig az egész épületet átvették. A cég a két világháború közti időszakban is sikeres maradt, hiszen a bútorok formáit folyamatosan modernizálták, lépést tartva az elvárásokkal: 1928-ban a tihanyi Magyar Biológiai Kutatóintézet laboratóriumi és szállodai bútorait, tíz évvel később a Dologház utca és a Fiumei út találkozásánál megszületett OTI-rendelőintézet gyógyszertárát, 1940-ben a Rákóczi út 76. alatti Pók Áruház berendezését (ez a háború után Otthon Áruházzá vált, neonja ma is a homlokzaton látható) 1942-ben a galyatetői Nagyszálló szobaszekrényeit készítették el, de számtalan üzlet és inétzmény képéért feleltek. Arcanum Digitális Tudománytár Hirdetés a Tér és Forma 1931. évi 2. számából A cég túlélte a második világháborút: az 1949 decemberében megjelent Budapesti távbeszélőnévsorban még feltűnt a nevük, rövidesen azonban elérte őket az államosítási hullám. Néhány Valnicsek-munka persze ma is látható a fővárosban, illetve azon kívül: a már említett kőbányai Szent László-templom mellett az Andrássy út 31. aljában működő parfüméria hátsó szobájában az egykori Opera Patika belsőjével, a déli Klotild-palota Váci utca felé néző egyik üzlethelyiségében (Váci utca 34.) pedig a Városi patika a Szentháromsághoz 1945-ben született enteriőrjével találkozhatunk.The post Biztonságba került az Erzsébetvárosból mentett patikabelső first appeared on 24.hu.

Forrás: 24.hu | Teljes cikk itt