Egy furcsa szerelmet követő bosszú legendája lengi körül az ország legérdekesebb körtemplomát

Egy furcsa szerelmet követő bosszú legendája lengi körül az ország legérdekesebb körtemplomát

A Budapest rejtett, vagy épp szem előtt lévő, de ismeretlen szépségeit bemutató sorozatunk, az Ismeretlen Budapest több mint százötven része után úgy éreztük, ideje az egész országra kiterjeszteni: így született meg a most debütáló Ismeretlen Magyarország, melynek epizódjaihoz a hátunkra dobjuk a fényképezőgéppel, pulóverrel és szendvicsekkel megtömött táskát, majd a nyakunkba vesszük az országot, hogy bemutassuk a néhány óra alatt akár tömegközlekedéssel is elérhető helyek szépségeit. Első epizódunkban a Csatatér címet viselő választási cikksorozatunkban már bejárt, a Bükk északi részén megbúvó Szilvásváradra indulunk, hogy bemutassuk az ország egyik legérdekesebb templomát, mely a maga nemében ma is Európa legnagyobbja. Szilvásvárad tudja, milyen a jó kőkori szex Csatateres riport az ösztrogénes, tesztoszteronos Szilvásváradról. A kőkor óta lakott település környéke egykor téglagyárairól, illetve vas- és üveggyártásáról volt ismert, ma azonban természeti kincsei – a Szalajka-völgy, illetve az annak központjában lévő festői Fátyol-vízesés –, illetve az 1950 óta itt működő lipicai ménes miatt jutnak az ember eszébe. Fotó: Bielik István/24.hu A lipicai ménes A lovak ugyan csak alig hét évtizede a település képének szerves részei, a legtöbben jó eséllyel mégis azt hiszik, hogy a fajta a Kárpát-medence középső tájának gyermeke, ez azonban igen távol áll a valóságtól. A lipicaiak története a XVI. század végére nyúlik vissza, hiszen az az 1572-ben megszületett bécsi spanyol lovasiskola tenyésztőtelepeként jött létre a szlovén-olasz határ szlovén oldalán lévő Lipicában. A Spanyolországból hozott lovak, illetve a végletekig terhelhető, masszív hegyi lovak keresztezéséből született új fajta példányait a napóleoni háborúk miatt kétszer is elköltöztették, míg végül Mezőhegyesen megszületett a mai, előbb Alsószombatfalvára (1876), majd Bábolnára (1912), végül pedig Szilvásváradra (1950) költöztetett ménes elődje. Kevesen ismerik azonban a mindössze ezerhatszáz fős település igazi különlegességét, a falu református kerektemplomát, pedig az jelentős szerepet tölt be a magyar templomépítészetben. A Magyarországon főleg az Árpád-kor során feltűnt körtemplomok – így többek közt az ösküi, a kallósdi, a kissikátori, és a jáki – legtöbbször öt-tíz méteres átmérővel büszkélkedhettek, a kései szilvásváradi példa azonban ennél jóval nagyobb: átmérője 26,6 méterre rúg. Fotó: Bielik István/24.hu A XVI. században a környéket uraló Perényiek által református hitre áttérített lakók a birtokok a katolikus Keglevich grófok általi 1666-os átvétele után is megtartották hitüket. Számuk évről évre nőtt, a közösség pedig erősödött, templomukról ez azonban egyáltalán nem volt elmondható. A rogyadozó épületet 1832-ben végül le kellett bontani, a közösség pedig földesurától, gróf Keglevich Miklóstól (1799-1847) várt megoldást a helyzetre, aki nem hagyta cserben a falubelieket. A reformátusok levelére adott válaszában kikötötte, hogy minden negyedtelkes jobbágy hordjon némi követ a leendő építkezés mellé, ezáltal felgyorsítva a munkát: „…megértettem a Helységnek közönségesen való óhajtásokat, az újonnan megépítendő Templomnak mentül előbb való hozzáfogatása eránt nem vólt ez előttem feledékenységben, mert a régi templomnak emlékei csaknem minden nap reá emlékeztetnek… A lakosoknak pedig ezennel rendeltessék, hogy minden fertály házhelyt bíró ember köteles leszen a mai naptól számítva egy esztendőnek leforgása alatt három kis ölkövet a Dobogó bányából behordani és az a hely színen ölbe rakni…” A munkák végül 1837-ben indultak meg, hogy három évvel később, 1840 augusztusában megnyithassa kapuit a források többsége szerint – van, aki az Esztergom számos épületét tervező, így a bazilikán is tizenkét éven át dolgozó Packh János tehetségét sejti mögötte – a magyar klasszicista építészet egyik legmeghatározóbb alakja, a főváros számos fontos épületét, a még mindig megmenthető svábhegyi Karczag-villát, illetve az egri főszékesegyházat is megálmodó Hild József tervei alapján épült templom. De ki az a Hild József? Hild József (1789-1867) apjától, a szintén építész Hild Jánostól szívta magába az építés tudományának alapjait, melyet a Bécsi Művészeti Akadémián, illetve itáliai tanulmányútján mélyített, hazatérése után pedig csak Pesten több mint kilencszáz terve öltött formát.   Legjelentősebb művei az 1838-as pesti árvíz után születtek, 1854-ben pedig a város tulajdonképpeni főépítészévé vált. Hosszú életművének kezdeti darabjai még a klasszicizmus, a későbbiek pedig a romantikus historizmus szellemében születtek. 1861-ben egyszerűen megvonták a fizetését, hetvenen túl pedig már nem tudott olyan munkákat találni, melyekkel anyagi biztonságban érezhette volna magát.   Napról napra élt, hírneve lassan semmivé foszlott – végül hetvenhét évesen, özvegyen, tüdőgyulladásban hunyt el. A Fővárosi Lapok két nappal később megjelent számában csak egyetlen sorral emlékezett meg róla: “Hild József, ismeretes pesti építész tegnapelőtt, 79 éves korában meghalt.”   Ma is látható főbb művei:   – az egri főszékesegyház, 1831-1837 – a szilvásváradi kerektemplom, 1837-1840 – a Páckh János halálával félbehagyott esztergomi bazilika befejezése, némi áttervezés után – Császár fürdő, 1841-1844 – VIII. Baross utca 40., 1843 – Csendilla-villa, 1844 – a svábhegyi Karczag-villa, 1845 – a Deák téri evangélikus templom főhomlokzata, 1856 – az állatviadaloknak otthont adó pesti heccpalota helyére épített Szent István-bazilika, 1851-1867 (halála után Ybl Miklós vette át a munkát) – a Gerbaud-ház (eredetileg a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank épülete), 1858-1862 A Karczag-villa / fotó: Vincze Miklós/24.hu A néhány évvel fiatalabb Karczag-villához, a Nemzeti Múzeumhoz, illetve más klasszicista középületekhez, kúriákhoz és kastélyokhoz hasonlóan az érkezőket timpanonban véget érő dór oszlopokkal (timpanonos portikusszal) fogadó templomot övező legendák szerint a gróf katolikus templomot kívánt volna építtetni az egykori református templom telkén, de az építés közben kiderült: felesége beleszeretett a velencei pátriárkából az egri főegyházmegye művészetpártoló érsekévé lett Pyrker János Lászlóba, az érthető módon kissé feszültté váló férj pedig dühében a reformátusoknak adta a – merő véletlenségből az érsek által néhány évvel korábban építtetett egri főszékesegyház építésze által tervezett – templomot. Egy dolgot azonban kikötött: a bejárat fölé a 97. zsoltár hetedik versének kell kerülnie. A Szalajka-völgyi vashámorban készült betűk ma, közel száznyolcvan évvel később is díszítik az épületet, a tizenkét lépcsőfokon felsétálva pedig minden betérő jól láthatja azokat: „Szégyenűljenek meg a’ faragott képeknek minden szolgái’. XCVII. ‘soltár 7’ vers. 1840.” Fotó: Bielik István/24.hu A faragott képek szolgái kifejezés ebben az értelemben akár az apostol- és Jézus-ábrázolásokkal teli katolikus templomokra, ezáltal pedig Pyrker érsekre is vonatkoztatható lenne, a történet azonban mindössze fikció. Fotó: Bielik István/24.hu Az Egy magyar nábob Kárpáthy Jánosát és az És mégis mozog a föld Bálvándy grófját is ihlető, fiatalkori csínytevéseivel már korán ismertté vált Keglevichnek természetesen lehetett nézeteltérése Pyrkerrel, ez azonban egy pillanatra sem befolyásolta a templom építését. fotó: Bartos Gyula/kormany.hu Az 1840-ben már istentiszteleteknek otthont adó, harmincöt méter magasra törő, kupolás templom végül csak két évvel később készült el teljesen, állapota pedig az utóbbi tizenöt évben folyt teljes, műemléki igényességű felújításának köszönhetően ma is kitűnő. Fotó: Bielik István/24.hu Még ma is a bánfalvi (ma Bánhorváti része) erdőből érkező harminchárom tölgyfagerendából egy helyi asztalos, Müller Mátyás által elkészített padok nyújtanak pihenést az igehirdetést hallgató híveknek, az eredeti orgona helyét azonban már az ország számtalan templomát ellátó pécsi Angster gyár 1907-ben készült hangszere vette át. Fotó: Bielik István/24.hu A belső tér a maga kálvinista egyszerűségében lenyűgöző: a hófehér falakat, illetve a kupola párkányát tartó, a templom falai melett végigfutó tizenhat oszlopot látva akár egy helyreállított római templomban is érezhetnénk magunkat, annyi különbséggel, hogy ott nem egy bástyaszerű szószék áll a figyelem középpontjában. Fotó: Bielik István/24.hu Az érzés nem alaptalan, hiszen a körtemplomokat az építészettörténet a római Pantheonból vezeti le – fontos különbség azonban, hogy az olasz főváros templomaival ellentétben a Kerektemplom sajnos nem látogatható szabadon: a település honlapja szerint az a főszezonon kívül csak a vasárnapi istentiszteletek idején, nyáron pedig szerdától vasárnapi 15-18 óra közt csodálható meg. Hogyan jutok el oda? Szilvásvárad a fővárosból vonattal és busszal is három óra alatt, legtöbbször egy átszállással közelíthető meg. Budapesttől százhatvan, Miskolctól ötven, Egertől pedig harminc kilométerre fekszik. A csodás kastélyszállóval is rendelkező település egyéb látnivalóit a település honlapja mutatja be.

Forrás: 24.hu | Teljes cikk itt

További cikkek

Népszerű termékeink