Ez a drón tudja a 4K-t, hetvennel repeszt és fél óráig bírja a levegőben

Ez a drón tudja a 4K-t, hetvennel repeszt és fél óráig bírja a levegőben

Külsőre a gép a korábbi, szerényebb képességű Mantis Q formavilágát követi, és ennek a drónnak is megvan az a kifejezetten hasznos tulajdonsága, hogy a propellereket tartó karok behajthatók a test mellé, ilyen formában a kütyü elfér egy tenyérben, ami azt is jelenti, hogy egész könnyen elcsomagolható és szállítható. A súlya 505 gramm, összecsukva pedig 171 x 97 x 60 mm-es méretekkel rendelkezik. A gép mellé alapból jár egy távirányító, de a drón kezelhető szimplán egy okostelefonnal is, bár ilyenkor limitált a teljesítmény, mind a sebességet, mind a hatótávot illetően. A kontroller kellemesen kompakt, és kifejezetten tetszetős, hogy az irányításhoz nélkülözhetetlen mobilt itt nem alulra, kihajtható karokba kell beerőltetni, hanem felülre kerül egy széthúzható tartóba, miközben a távirányító hátán lévő antennák lefelé néznek. A kiegészítő fogása egészen kellemes, és az okostelefont a kontrollerrel összekötő kábel elhelyezése is egyszerű. Fotó: Csanádi Márton / 24.hu A reptetéshez nélkülözhetetlen Yuneec Pilot applikáció használata szintén nem atomfizika: be kell kapcsolni a drónt, a távirányítót, majd a gépen lévő QR-kódot beolvasva létrejön a kapcsolat az eszközök között, és már készen is állunk. A felszállás egyetlen érintéssel elvégezhető, a gép magától fejmagasságba emelkedik, és stabilan lebegve várja, hogy átvegyük felette az irányítást. Az alkalmazás jól átlátható, a főképernyőn minden lényeges információ szerepel, a legfontosabb beállítások pedig pár érintéssel elérhetők. Köszönhetően a Mavic G kezességének, a drónozás alap fortélyai még egy abszolút kezdő számára is viszonylag gyorsan elsajátíthatók, akik pedig korábban már irányítottak quadkoptert, azok rögtön el is kezdhetik tesztelni a gép képességeit. Fotó: Csanádi Márton / 24.hu Van benne kraft A Yuneec új gépe nem olcsó játékszer, ez rögtön ki is derül, mikor elkezdjük vizsgálni a hatótávolságot. A drón ugyan wifin keresztül kommunikál, de a képességei ennek ellenére is ámulatba ejtők. Mi az Európában hatályos EC módban küldtük útjára a Mavic G-t, ami vidéken, a mindenféle zavaró hálózatoktól távol simán túlszárnyalta a 2 km-ben megszabott maximális hatótávot, ugyanis a távirányító 2350 méternél vesztette el először a kapcsolatot a géppel. Ez döbbenetesen jó eredmény, és a drón jól teljesített a rádiójelekkel jóval zsúfoltabb városi környezetben is: simán elment úgy 600-800 méterre, hogy a mobil képernyőjén a stream egyáltalán nem szaggatott. Reptetés közben azt viszont érdemes észben tartani, hogy szenzorok csak a gép alján vannak, tehát nincs figyelmeztetés, ha elölről, oldalról, vagy alulról felfelé túl közel repülnénk valamihez. Ez egyrészt – jó esetben – kellő óvatosságot eredményez a felhasználó részéről, másrészt a nem létező érzékelők nem fogyasztanak extra energiát, ami érezhető is, hiszen szélcsendes időben egy vadiúj aksival tényleg képesek voltunk közel harminc, egész pontosan 28 és fél percig a levegőben tartani a Mantist. Fotó: Csanádi Márton / 24.hu A drón ugyanakkor megállja a helyét szeles időben is, nem válik irányíthatatlanná, de az akkumulátoridő az extra teljesítmény miatt ilyenkor jelentősen csökken, és erre muszáj figyelni, főleg akkor, ha távolra küldjük a repülő masinát. Aggódni a kapcsolat elvesztése miatt nem kell, lévén a drón ilyen esetben automatikusan visszaindul a felszállás helyére, de érdemes úgy előre kalkulálni, hogy szelesebb időben is maradjon annyi energia, hogy a gép biztonságban visszaérjen hozzánk. Ami pedig a sebességet illeti: a gép alapból 30 km/h órával repül, ami teljesen átlagosnak mondható, ugyanakkor sport módba kapcsolva akár a 72 km/h is elérhető, és ezt már nyugodtan nevezhetjük száguldásnak. Mi a Duna felett repesztettünk vele: a fürge gép kezelése élmény, de ilyenkor számolni kell azzal, hogy az irányváltások „féktávja” jóval nagyobb, mint alapesetben, szóval ilyen sebességgel nem érdemes megközelíteni semmit, ugyanis a lendületből adódó túlfutásnak könnyen lehet karambol a vége. Ki drónnal száll felébe… Ami a Mantis G fotós/videós képességeit illeti, itt már valamivel árnyaltabb a kép. A gépen egy 1/3,06 hüvelykes, 13 megapixeles CMOS szenzor kapott helyet, amivel 4160 x 3120 pixeles (4:3) és 4160 x 2340 pixeles (16:9) fotók lőhetők. Megfelelő fényviszonyok között egészen pazar képek készíthetők a géppel, viszont videós téren muszáj bizonyos kompromisszumokat kötni. A Mantis Q modellhez képest a G ugyan már kapott egy 2 tengelyes képstabilizátort, ami azt jelenti, hogy a mechanika a fel és le, illetve az előre és hátra billegést képes ellensúlyozni, a harmadik tengelyt pedig az elektronika (EIS) hivatott kezelni, ez viszont csak 1080p-ben és 2,7K-ban működik. Fotó: Csanádi Márton / 24.hu Erre persze mondhatnánk, hogy semmi gond, jó lesz ez így, viszont tudni kell, hogy az alacsonyabb felbontású felvételeket a maximális 4K-ból vágja ki a gép, így ezeknek a minősége (zajszint, élesség) elmaradhat a várttól. Éppen ezért érdemes minden esetben 4K-ban rögzíteni (3840 × 2160 pixel / 30 fps), és megelégedni a 2 tengelyes stabilizálással: ilyenkor a hirtelen váltásoknál alkalmanként ugyan beremeg a felvétel, cserébe a képminőségre egyáltalán nem lehet panasz, főleg, ha normális időt kapunk ki. Hatalmas piros pont jár ugyanakkor azért, hogy a drón rendelkezik saját belső tárhellyel (16 GB), így SD-kártya hiányában is simán lehet videózni és fotózni, ráadásul a rendelkezésre álló hely bőven elég arra, hogy húsz percnél is több felvételt készítsünk 4K felbontásban. Meg egy kis extra Az eddig ecsetelt alapvető tulajdonságok mellett a Mantis G rendelkezik néhány extra funkcióval is: vezérelhető hanggal vagy akár gesztusokkal is, ha olyan fotókat vagy videókat készítenénk, amikor nincs kezünkben a távirányító. Emellé adott még az arcfelismerés és az időzítés a szelfizéshez, illetve a tökéletesen sima felvételek elkészítéséhez alkalmazhatjuk a pontok megadásával működő útvonaltervezést (waypoint), illetve vannak olyan intelligens funkciók, mint a Journey, a Point of Interest vagy a Visual Tracking. Utóbbinál a drón magától követi a kijelölt célpontot, és így sokkal szebb, filmszerűbb felvételek készíthetők, mintha kézi irányítással próbálnánk elvégezni ugyanezt. A Yuneec Mantis G nem tökéletes gép, érződik, hogy van még hová fejlődni, főleg a képstabilizálás és a kamerák terén, ugyanakkor az kétségtelen, hogy ezeket a hiányosságokat nagyszerűen ellensúlyozza a drón. A hatótávolság példaértékű, megkapjuk a 4K-t, a kezelhetőségre egyáltalán nem lehet panasz, az elérhető sebesség szintén kiemelkedő, arról nem is beszélve, hogy a beépített háttértárnak és a kompakt kivitelnek köszönhetően szinte bárhol és bármikor pár pillanat alatt bevethető. Birkás Péter korábbi cikkei Egymilliárdos bírságot kapott a Vodafone, a cég bírósághoz fordulMár egymilliót eladtak a 700 ezres mobilbólKorlátlan mobilnetet ad a Telekom december végéig

Forrás: 24.hu | Teljes cikk itt

További cikkek

Elmarad idén is
2021-05-08 07:37:22

Elmarad idén is

A müncheni Oktoberfest, a világ legnagyobb és leghíresebb sörfesztiválja egymás után második évben marad el – ...
Tovább olvasom »

Népszerű termékeink