Kitört a sörháború, kisüzemiek ütlegelik a multikat

Szabályos sörháború alakult ki Magyarországon. A casus belli az Igazi Csíki Sör (vagyis azóta Tiltott Sör) és a Ciucot gyártó-forgalmazó Heineken közti névvita volt, ami bírósági fórumokat megjárva a Heineken győzelmével végződött. De aztán jött a Lázár János vezette Miniszterelnökség, és beleállt a háborúba: nem tűrhette el, hogy a Heineken csak úgy nekimenjen egy igaz magyar (bár elég fura tulajdonosi hátterű) kisüzemi sörfőzdének. Úgyhogy megtámadta a Heinekent, amiért a logójában vörös csillag díszeleg, ami önkényuralmi jelkép, törvényben kell hát szabályozni, hogy profittermelési céllal senki se használhassa fel. Mint írtunk róla, az elejétől nyilvánvaló volt, hogy a dolognak semmi köze a kommunizmus bűneihez, az áldozatok érzékenységéhez, pláne, hogy a Heineken régebb óta használja az ötágú vörös csillagot, mint a bolsevikok. Dávid vs. Góliát Most ott tartunk, hogy az ügy a Magyar Sörgyártók Szövetsége (MSSZ) és a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesülete (KSE) közötti csatározásba torkollt. De hogy jutottunk idáig? Mint írtuk – és a Hvg.hu is cikkezett erről pár napja – a vörös csillag csak egy apropó az erdélyi magyar sörmárkát lenyomó Heineken megleckéztetésére. A dolog sokkal mélyebb, és van egy erős multiellenes éle. A kisüzemi főzdék arra panaszkodnak, hogy a négy nagy sörgyár, a Heineken, a Borsodi, a Dreher és a Pécsi Sörfőzde leuralja a piacot, és mindössze 3 százalék a 60-65 kis főzde részesedése a hazai forgalomból. Ez egy csomó országban sokkal nagyobb. De nem is ez a lényeg, hanem a további adatok, amelyek szemet szúrtak a sörgyártók szövetségének. A Hvg.hu cikke az adóhivatal jövedéki statisztikáit citálja, ezek szerint 1 százalékosnál is kisebb volt tavaly a kisüzemi sörfőzdék részesedése: 247 ezer hektoliterfok után adóztak, ez 5 százalékos sörrel számolva 49,5 ezer hektoliter lehet, miközben a teljes piac 6 millió hektós. Itt jött be a képbe a Magyar Sörgyártók Szövetsége, amely bemószerolta a kisüzemieket. Levelet küldtek a NAV Jövedéki Főosztályának, annak tisztázását kérve, hogyan lehetséges, hogy a kisüzemiek 3 százalékos piaci részesedésről beszélnek, holott csak e mennyiség töredékének megfelelő jövedéki adót fizettek be tavaly? Azzal indokolják mindezt, hogy az ő tavalyi 6 millió hektójuk 3 százaléka 180 ezer hektoliter, de a hivatalos adatok szerint kisebb a kis főzdék bejelentett és adózott mennyisége. Szerintük pedig “rossz fényt vetne a teljes sörágazatra, valamint erodálná a piaci versenyt”, ha az ő 42 milliárd forint befizetett jövedéki adójuk mellett más piaci szereplők nem fizetnék meg a közterheket. Arra kérik ezért a kisüzemieket, közöljék a saját statisztikáikat, hogy kifehéríthető legyen a piac. A bőcsi sörgyár régen. Forrás: Fortepan Mindez nem éppen azt sugallja, hogy a nagyüzemiek ne tartanának a kicsiktől. Érdemes emiatt felidéznünk 2015-ös cikkünket, ahol a nagyok közül csak a Heineken volt hajlandó válaszolni a kérdéseinkre, és közölték: Ha a piaci tendenciákat nézzük, bár rengeteg új kézműves sörfőzde jelent meg a piacon, összesítve a kézműves sörök piacrésze 1% alatt van, így meghatározó gazdasági tényezőt egyelőre nem jelentenek az egész sörpiac szempontjából. Akkor a kisüzemiek azt mondták, az álom lenne a 10 százalékos részesedés elérése, de ehhez a kocsmákban is kéne kisüzemit (oké, egyszer írjuk le: kézművest) csapolni. Azonban a mostani háború egyik érdekes mozzanata, hogy rengeteg vendéglátóhellyel kizárólagos szerződést köt egy-egy nagy sörgyár, hogy csak az ő termékeiket forgalmazzák. Erre most már született jogszabály, a nagyok nem köthetnek mindenkivel ilyen szerződést – sőt több lépcsőben csökkenteniük kell azok arányát –, és ez kezdi is megmutatni a hatását. Hordókérdés Korábban írtunk arról is, hogy kicsik és nagyok között a hordók miatt is lehet konfliktus. Ugyanis akadt olyan kisüzemi sörfőzde, amelyik a nagyok sörös hordóját használta (amit a nagykerektől tudnak bérelni). Ugyan egy hordó 100 euróba (kb. 31 ezer forintba) kerül, és a nagy gyárak a nagy mennyiség miatt olcsóbban jutottak hozzájuk, de azok mégis az ő tulajdonuk, így nem jogos más sörgyár termékeivel megtölteni őket. Ráadásul ha 2-300 darab ilyen 50 literes hordót egy nagyobb főzés alkalmával elvisz egy kisüzemi főzde, az komoly kiesés tud lenni a nagy konszernnek, így korábban már a per lehetősége is felvetődött hitelrontásért. Ha ti is, mi is A kisüzemiek mindenesetre felháborodott közleményben reagáltak a nagyok NAV felé tett lépésére. Persze kiderült, a kisüzemi egyesület is mószerolt már egyet. Mint írják, normális volt az együttműködés mindaddig, amíg szóba nem került, hogy őket miért nem engedik be a piacra a nagyok. Miután az egyeztetéseik nem vezettek eredményre, a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesülete a Gazdasági Versenyhivatalhoz (GVH) fordult. A panaszcsap tehát újra kinyílt: A fenti előzményekre tekintettel agresszív és durva támadásként értékeljük a Magyar Sörgyártók Szövetsége magatartását. Bizonyítást nyert, hogy a tárgyalások és a közös megoldások helyett az erőszak és félelemkeltés eszközével próbálnak hátráltatni minket, egyben elvonják a figyelmet az aktuális és megoldatlan kérdésről, a tagjaink számára a megélhetést jelentő piacra jutásról. Azt írják, nőni fog a kisüzemi sörfőzdék által befizetett adó mértéke, ha valódi piaci verseny lesz. Amúgy a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesülete tagjait havonta ellenőrzi a hatóság, az MSSZ által hivatkozott pedig olyan adat volt, amit ők az MSSZ-től kaptak. Ha ez nem helytálló, szerintük még indokoltabb a sörpiac felülvizsgálata.

Forrás: 24.hu | Teljes cikk itt