Koronavírus: tényleg veszélyes szénhidrátot fogyasztani?

Koronavírus: tényleg veszélyes szénhidrátot fogyasztani?

A járvány hónapjaiban lassan hozzászoktunk, hogy nincs téma az interneten, amit ne próbálnának meg eladhatóbbá tenni a koronavírussal. A bődületes ostobaságokkal nem érdemes foglalkozni, de keringenek olyan állítások is, amelyek értékeléséhez a laikus tudása nem feltétlenül elég, ilyenkor megéri mélyebbre ásni, ezt tesszük most is. A közösségi médiában felbukkanó vélemények, posztok mondanivalója tételmondattá formálva így hangzik: szénhidrátok fogyasztása visszaveti az immunrendszer hatékonyságát, így rontja esélyeinket a koronavírus-fertőzéssel szemben. Mivel a szénhidrátokat az utóbbi időben sokan és sokszor kiáltották ki közellenségnek, kíváncsiak voltunk a közlések igazságtartalmára, miként arra is: valóban érdemes-e kerülni ezt a fontos tápanyagot? Ehhez pedig Fülöp Lili, a Budai Endokrinközpont dietetikusának segítségét kértük. Gyorsan mozgósítható energiaforrás Kezdjük azzal, hogy a szénhidrátok nem a fehérkenyér, chips, csokoládé ördögi körét jelentik, sőt a szakember óva int attól, hogy így kezeljük a kérdést. Szervezetünk számára a három alapvető makrotápanyagot a zsírok, fehérjék és a szénhidrátok jelentik, ez utóbbi csoport biztosítja a leggyorsabban mozgósítható energiát. Egy egészséges ember napi kalóriabevitelének körülbelül 50 százalékát javasolt szénhidrátok formájában biztosítania. A legfontosabb természetes forrásai a gabonák, a zöldségek és a gyümölcsök, de valójában nehéz lenne olyan tápanyagot említeni, amiben ne lenne szénhidrát: a három makrotápanyag eltérő mértékben, de minden ételünkben megtalálható – mondja a 24.hu-nak Fülöp Lili. Rendkívül fontos számos molekula, a DNS, az RNS felépítésében, illetve tartalék tápanyagként a szervezet számára. Az izmokban és a májban raktározott szénhidrát – glikogén formájában – szükség esetén gyorsan felhasználható, hatékony energialöketet biztosít. Van köztük könnyebb és nehezebb „falat” is A szénhidrátokat „összetettségük” alapján három csoportba osztjuk, az első a monoszacharidok csoportja, ide tartozik például a szőlőcukor és gyümölcscukor (glükóz és fruktóz). Ezeket a legkönnyebb feldolgozni, tehát ha például egy diabéteszes betegnek leesik a cukorszintje, „gyorssegélyként” bekap egy szőlőcukor-tablettát. A második, mondhatni átmeneti csoportot, a két vagy néhány szénhidrát-molekulát tartalmazó di- és oligoszacharidok alkotják, ide tartozik többek között a laktóz vagy tejcukor, illetve a kristálycukor néven minden háztartásban megtalálható répacukor. A poliszacharidokban értelemszerűen már több molekulát találunk, példaként említhetjük a gabonákat, a burgonyát, a kukoricát vagy a rizst. Minél összetettebb a szénhidrát, annál hosszabb ideig tart lebontani: nem emeli meg hirtelen a vércukor szintjét és hosszabb távon lát el energiával. Rostok és vitaminok Itt már rátérhetünk arra, milyen hatással vannak a szénhidrátok az emberi immunrendszerre. Ebben a cikkünkben is említettük, hogy megfelelő tápanyagellátottság, ideális külső és belső körülmények között immunrendszerünk maximális szinten teljesít. A reklámokban sulykolt „mesterséges immunerősítés” félreérthető: semmiféle pluszt nem adhatunk hozzá – kivéve speciális, kórházi körülmények között –, hanem „csupán” a tápanyagokat és egyéb körülményeket biztosíthatjuk optimális működéséhez. Az egyik legfontosabb a C-vitamin, elsődleges természetes forrása pedig a szénhidrátok körébe tartozó zöldségek és gyümölcsök – emeli ki a dietetikus szakember. Hozzáteszi: zöldségek és gyümölcsök kapcsán szinte a teljes vitamin- és nyomelempalettát felsorolhatnánk, nem is beszélve értékes biológiai anyagok tucatjairól. Fotó: Marjai János /24.hu Ugyancsak a szénhidrátok halmazában találjuk a rostban gazdag élelmiszereket, mint a teljes kiőrlésű gabonák vagy ismét csak a zöldségek és gyümölcsök. Egy felnőtt számára a napi ajánlott rostbevitel 20-30 gramm, és rendkívül fontos az immunrendszer hatékony működése szempontjából: a rost építi, táplálja ugyanis a bélflóra baktériumait, amelyek szervezetünk önvédelmi hatékonyságának 70-80 százalékát adják. Sokkal inkább pozitív hatás A probiotikumok (számunkra hasznos baktériumok) jellemzően tejsavbaktériumok, elsődleges forrásuk az erjesztett tejtermékek, mint a joghurt vagy kefír, illetve a savanyúságok, de akár a kovászos kenyér is. A prebiotikumok a probiotikumok szaporodását segítik, prebiotikus forrás szintén sok szénhidrátbázisú alapanyagban megtalálható, ilyenek a hagymafélék, a zabpehely, a banán vagy a csicsóka is. A cikkünk elején megfogalmazott tételmondatra a tömör válasz tehát így hangzik: a szénhidrátok inkább pozitívan járulnak hozzá az immunrendszer működéséhez, mintsem gátolnák. Persze csak akkor, ha megfelelő arányban és megfelelő összetételben fogyasztjuk, az egysíkú táplálkozás semmiképp nem marad káros következmények nélkül függetlenül attól, a ló melyik oldalára esünk át. Mindebből pedig az is következik, hogy a szénhidrátokra nem szabad ellenségként tekinteni, pláne nem javasolt száműzni étrendünkből. Az elhízás ökölszabálya Önmagában a szénhidrátokat elsősorban az elhízásért szokták okolni, ám ez nem magának a tápanyagnak, hanem a túlzott bevitelnek köszönhető. Ebből a szempontból pedig mindegy, hogy miről van szó, ha az energiabevitel meghaladja az alap anyagcsere és az aktivitás útján elhasznált kalóriákat, akkor hízni fogunk: Ökölszabályként egy kilogrammnyi pluszsúly eléréséhez hétezer többletkalóriát kell bevinni, származzon az zsírból, fehérjéből vagy szénhidrátból – mondja Fülöp Lili. Persze van, aki a tepertőt is zsíros kenyérrel eszi, vagy a „húst hússal”, ám a kiegyensúlyozott, változatos étrend legtöbbször a szénhidrátokon csúszik meg: cukros üdítők, édességek, egy gyors szendvics, kis nasi, hosszan sorolhatnánk az életszerű példákat. A többletet a szervezet zsírszövetekben raktározza, és innen szabadítja fel igény esetén. Rendkívül fontos evolúciós szempontból, hiszen ezeknek a tartalékoknak köszönhetően éltük és éljük túl a szűkösebb időket. Koronavírus - Még több hír a témában A két hónappal ezelőtti szintre csökkent Spanyolországban a halálozás Itt vannak Budapest újranyitásának részletei Gulyás Gergely bejelent valamit negyed ötkor Kiiktatni semmit nem szabad Az emberi szervezet ebből a szempontból elképesztő teljesítményre képes, a dietetikus megjegyzi: saját testsúlyunk akár másfélszeresét tudjuk zsírszövetek formájában raktározni, ilyen arányra rajtunk kívül még a bálnák képesek. Ha valaki fogyni akar, érdemes először is a zsírokon elgondolkodnia, egy grammnyi zsír 9 kalóriát tartalmaz, kétszer annyit, mint egy grammnyi fehérje vagy szénhidrát. A legfontosabb azonban, hogy egyik makrotápanyagot sem szabad kiiktatni az étrendből, hanem a megfelelő kalóriamennyiségre és a helyes arányra kell figyelni, általánosítani nehéz, de ennek körülbelül 50 százaléka szénhidrát, 30 százaléka zsír és 20 százaléka fehérje. Mindez viszont már egy másik téma, a szénhidrátokkal kapcsolatban Fülöp Lili még az egyszerű cukrok fogyasztására hívja fel a figyelmet. Ne érjék el a napi szénhidrát-bevitel tíz százalékát, ami a gyakorlatban 12 kockacukornyi mennyiséget jelent. Kiemelt kép: Farkas Norbert /24.hu Bihari Dániel korábbi cikkei Kemény hidegfront tör be éjszakaEz az igazság a gyilkos óriásdarazsakrólAkár ötven emberrel is végezhetne annyi méreg, amit a sasoknak szántak

Forrás: 24.hu | Teljes cikk itt

További cikkek

Elmarad idén is
2021-05-08 07:37:22

Elmarad idén is

A müncheni Oktoberfest, a világ legnagyobb és leghíresebb sörfesztiválja egymás után második évben marad el – ...
Tovább olvasom »

Népszerű termékeink