Márciusban adják át az ország legfurcsább kilátótórnyát

Márciusban adják át az ország legfurcsább kilátótórnyát

A költőből és íróból lett borász ugyan már másfél éve nem tölti be a kulturális örökségvédelemért és kiemelt kulturális beruházásokért felelős államtitkári posztot, idejét pedig a Figyelőnek, illetve borászatának szenteli, mégis marad ideje arra, hogy kisebb-nagyobb ügyekben segítsen a szűkebb régiójának, vagyis a Velencei-tó környékének. A Velencei-hegység legmagasabb pontján, a tóra tökéletes kilátást nyújtó Bence-hegy csúcsán 1965 novemberében jelent meg az első kilátó – egy leselejtezett, negyvenhárom méter magas olajfúrótorony –, ami huszonhárom éven át töltötte be a neki szánt feladatot. Karbantartás híján ugyanis elöregedett, így 1988 szeptemberében végül felrobbantották. Fotó: MTSZ   A tó több mint negyedszázadra kilátó nélkül maradt, 2014 decemberében azonban pályázatot írtak ki egy új toronyra. Százötvenhat (!) pályamunka érkezett be, az ezeket rangsoroló zsűri elnöki tisztjét pedig az ekkor még államtitkári pozícióját betöltő L. Simon László töltötte be. A nyolcvanmillió forintos keretösszeggel tervezendő tornyok közül végül 2015 áprilisában választották ki a három, összesen egymillió forinttal díjazott alkotást: a Hello Wood (I. díj), a Kruppa Gábor – Merkel Tamás páros (II. díj), illetve a kézdivásárhelyi Bartha Zoltán – Béres Csaba – Bozsó Barna hármas (III. díj) munkáját. A Hello Wood terve / fotók: Építészfórum   A végső szó azonban nem a zsűri, hanem a velencei lakosok szavazása mondta ki, ők pedig a Hello Wood csavart formájú égigérő paszulyával szemben a II. díjat érdemlő, a tervezők egyike szerint „természeti formákat idéző, a gyönyörű táj elemi erőit is megjelenítő, szélfútta fára, hajlott levélkehelyre, virágsziromra, fosszíliákra emlékeztető”, kőből, illetve színezett betonból készülő, közel húsz méter magas kilátószinttel rendelkező tornyot részesítették előnyben: A pályázatra beadott látványterv sarkában jól látszanak az ihletadó formák / Fotó: MTSZ „Egy olyan természeti alakzatokat utánzó formát akartunk itt létrehozni, ami sok mindent felidéz, de valójában semmire sem hasonlít, nem egyértelműen beazonosítható, kissé rejtelmes, titokzatos tárgy a hegytetőn. Már messziről felkelti az autópályán utazók, a tavon hajózók érdeklődését, de közelről, a felfelé tekeredő szerpentinen, a kacskaringós Panoráma úton haladva is minden oldalról más-más képet ad, így nem válik hamar unalmassá, megszokottá a látványa. A leglátványosabb része a tó felé kinyúló kilátóterasz, amit mintha odahajlítana, csavarna az északnyugati irányból fújó szél.” – tette hozzá Kruppa a Turista Magazinnak. A torony építése végül 2016 júliusában el is indult, de a 2017 januárjára tervezett átadás a fővállalkozó cég problémái miatt csúszott, így az építtető VADEX Mezőföldi Erdő- és Vadgazdálkodási Zrt.-nek új közbeszerzést kellett kiírnia. Velence polgármestere, Koszti András a Magyar Természetjáró Szövetségnek 2017 szeptemberében kifejtette: „szeptember elsejét követően folytatódnak, és az őszi időszakban be is fejeződnek a munkálatok […], ideális esetben még az idén ősszel, október vagy november hónapban a nagyközönség is megtapasztalhatja azt a csodálatos panorámát.” A nagyközönség ezzel szemben még ma is csak a legközelebbi parkolóból csodálkozhat rá a látványra, sőt, a FEOL szerint a nyolcvanmilliós keret is száztízre duzzadt. A munkálatokról aztán hónapokon át egy szó sem esett, míg szerda délután L. Simon saját Facebook-oldalán közölt képeket, és bejelentette: másnap (január 11-én, azaz tegnap) lesz a műszaki átadás, az ünnepélyes avatás pedig márciusra várható. A finom korholás, illetve a dicshimnusz természetesen itt sem maradhatott el, hiszen a rövid szöveg így végződik: „Hány szkeptikus kommentet és megjegyzést kaptam, mikor pár éve lezártuk a tervpályázatot, s lám a kormány támogatásának köszönhetően mégis elkészült ez a műalkotásnak is beillő fantasztikus építmény, a Velencei-tó leendő ikonja.” De tényleg egy ilyen, „műalkotásnak beillő fantasztikus építményre” van szüksége a Bence-hegynek? A végül 97 millió forintból épült, de jóval tágasabbnak és funkcionálisabbnak tűnő badacsonytomaji kilátót látva ez talán nem is okafogyott kérdés, főleg annak fényében, hogy a badacsonyival ellentétben a Bence-hegyin a környezetébe a célkitűzésekkel ellentétben nem igazán illő formavilága, és a szokásos karbantartási hiányok miatt – épp úgy, mint a négyes metróban – jó eséllyel pillanatok alatt megjelennek majd az első ázásnyomok. A projekt kitűnő bizonyítéka annak, hogy hasonló esetekben nem mindig a legjobb ötlet a helyi lakosokra bízni a végső szó kimondását, bár a torony akár izgalmas, sőt, jó is lehetne – ehhez elég csak az antropozófia központjának tekinthető, Rudolf Steiner által tervezett svájci Goetheanumra (1925-1928) gondolni, melynek kéménye (Das Heizhaus) lehetett a kilátó talán elsőszámú ihletője: Fotók: Wikimedia Commons   Annak azonban mindenképp örülnünk kell, hogy ennek a kilátónak legalább nem trükkös buszmegállóként kellett létrejönnie. A legújabb hungarikum: kilátót építettek buszmegálló helyett, mert csak arra lehetett pályázni A polgármester volt az ötletgazda.

Forrás: 24.hu | Teljes cikk itt

További cikkek

Népszerű termékeink