Meghalt Kary Mullis

Kary Mullis megosztva kapta a Nobel-díjat Michael Smith kanadai biokémikussal, akivel együtt dolgoztak a felfedezésen. A polimeráz-láncreakció (PCR) technikája tette lehetővé, hogy a tudósok egyetlen DNS-molekula sok millió másolatát hozzák létre, ezért a XX. század egyik legfontosabb tudományos felfedezéseként üdvözölték. A módszer segítségével a kutatók egy 40 ezer éves, jégbe fagyott mamut DNS-ét tudták tanulmányozni, valamint lehetővé vált, hogy kis mennyiségű DNS birtokában azonosítsanak vagy felmentsenek gyanúsítottakat. Ez volt az a technológia, amely a Jurassic Park című 1993-as film kihalt dinoszauruszainak újrateremtését is inspirálta. Írt és pékségben is dolgozott Mullis 1944-ben született az észak-karolinai Lenoirban. Élénken érdeklődött a természettudományok iránt, gimnazista korában cukor- és káliummeghajtású rakétát tervezett, amivel egy békát több mint két kilométer magasba lőtt fel. Az állat ejtőernyővel, sértetlenül tért vissza a földre. A Georgiai Műszaki Egyetemen szerzett vegyészmérnöki diplomát 1966-ban, a berkeleyi Kaliforniai Egyetemen 1973-ban doktorált biokémiából. Ezután egy időre elhagyta a tudomány világát és regényeket írt, később nagyjából két évig egy pékségben dolgozott. A biokémiához visszatérve egyetemi kutatásokban vett részt, majd 1979-től a Cetus Corporation biotechnológiai cég alkalmazta DNS-vegyészként, ez idő alatt fedezte fel a polimeráz-láncreakciót – írja az MTI. Kary Mullis 1995-ben. Fotó: VINCE BUCCI / AFP Nem ilyennek képzelünk el egy tudóst Ezután a Xytronyx Inc. molekuláris biológiai részlegének igazgatója volt, de a Nobel-díjjal és a Japán Díjjal járó pénzjutalom meghozta számára a vágyott függetlenséget, több nagyvállalat tudományos tanácsadójaként dolgozott. Önéletrajza (Dancing Naked in the Mind Field) 1998-ban jelent meg. Mullis személyisége és élete mindenben ellentmondott a Nobel-díjas tudósokról alkotott sztereotípiáknak. Egyszer elismerte, hogy a Nobel-díj bejelentése napjának reggelén ittas volt, a hírre válaszul pedig szörfözni indult a tengerre. Ugyan felfedezéséért nagyra becsülte a tudományos világ, más teóriái miatt rengeteg bírálója volt. Azt állította többek között, hogy az AIDS-et nem a HIV-vírus okozza, hogy az ózonréteg károsodása „illúzió”, valamint meggyőződése volt, hogy a globális felmelegedés „hoax”, vagyis álhír. Kötöttségeket nem tűrő gondolkodó. Életem egyik legérdekesebb beszélgetését Karyvel folytathattam egy Gin és tonik mellett. Képes arra, hogy a dolgok között szokatlan összefüggéseket állapítson meg – mondta róla egy kollégája, Kirston Koths egy helyi lapnak 1999-ben.

Forrás: 24.hu | Teljes cikk itt