Rosszabb sört és sósabb vegetát kapunk, mint az osztrákok

Fazekas Sándor szerdai sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy igazolódott a korábbi vizsgálat eredménye: a multik sok esetben silányabb minőségű termékeket szállítanak Magyarországra. Vagyis kettős mérce van az európai élelmiszerpiacon. Kíváncsiak voltunk, mit is jelent ez konkrétan. Megszereztük a Nébih-vizsgálat eredményét. A hatóság februárban és márciusban 96 terméket vizsgált. Idézünk: A felmérés arra kereste a választ, hogy a hazai és a nyugat-európai piacokon azonos márkanév alatt eltérő minőségű élelmiszerlánc-termékeket forgalmaznak-e. A vizsgált termékek alapján általánosságban megállapítható, hogy a különböző piacokra különböző minőségben történő gyártás jelensége létezik, azonban nem általános gyakorlat, csak termékenként vizsgálható, nem hatja át a teljes élelmiszerlánc-ágazatot. A termékeket 3 csoportra osztották: Azonos márkájú és külső megjelenésű, azonos összetételű termékek (51 darab). Azonos márkájú és külső megjelenésű, de különböző összetételű termékek (25 darab). Hasonló termékek (20 darab.) A vizsgált termékek között volt 84 élelmiszer, 8 Sör, és 5 kutya-, illetve macskaeledel. A korábbi hárommal szemben most nyolc szakember vizsgálta a termékeket, és egy-egy terméknél 24 bírálat született. Első körben volt a háromszögpróba (két azonos és egy különböző minta vizsgálata), és ha szignifikáns eltérés volt a két terméknél, akkor ezt páros összehasonlítás követte. Érzékszervi vizsgálatok mellett az összetevőket is nézték, és egyes esetekben analitikai vizsgálatokat is végeztek. Korrekt, tisztességes vizsgálatot tett le az asztalra a Nébih – mondta megkeresésünkre informálisan a gyártói oldalról egy szakember. Az első csoportban, ahol azonos összetételű termékeket vizsgáltak, értelemszerűen az összetételben nem volt semmi különbség. A vizsgált 51 termék közül 21-nél érzékszervi eltérést sem tapasztaltak: Kinder Schoko-Bons (Ferrero); Rama vajjal (Unilever); különböző kiszerelésű Mon Chéri csokoládépralinék 2-2 db (Ferrero); Lipton Inspiring Ceylon fekete tea (Unilever); Milka Alpesi tejcsokoládé egész mogyoróval (Mondelez); Tic Tac mentolos (Ferrero – az osztrák ára 92%-kal magasabb); Kinder tejcsokoládé szelet tejes krémmel (Ferrero); Toblerone (Mondelez/Asix); Kinder Buano (Ferreeo – a magyar drágább 91 százalékkal); Pick míves csípős páros kolbász (Pick Szeged); Nöm Café capuccino; Müller tejberizs Desszert csokoládés; Almdudler Original Alpesi gyógynövényekből készült szénsavas üdítőital; S Budget Mozzarella 45% zsír a szárazanyagban (Spar); Chappi állateledel felnőtt kutyák számára. Marhahússal és zöldségekkel (EU/Mars Mo); Heineken 5% alkohol; Edelweiss hefetrüb búzasör (5,3% alkohol); Manner Citromízű krémmel (80%) töltött ostyaszeletek; citrom (spanyol); Ritter Sport Étcsokoládé egész mogyoróval (25%); Milfina New Lifestyle Sovány krém-tehéntúró (Molkerei Seifrid / Nöm AG); RIO Mare tonhaldarab olivaolajban (Bolton Alimentari); Győri BelVita JóReggelt! Szendvics Joghurtos (Mondelez); Nutella Ferrero kenhető kakaós mogyorókrém; Heinz Paradicsomos Ketchup; A maradék 30 terméknél voltak ugyan érzékszervi eltérések, de néhány (7) kivételtől eltekintve ezekből mi nem tudtuk leszűrni, hogy a magyar termék gyengébb minőségű lenne. És 4 esetben a jellemzés alapján a külföldi termék volt kevésbé minőségi. (Ahol a leírás alapján szerintünk eldönthető, melyik lehet a gyengébb minőség, azt fehérrel jelöltük. A drágább termékeket is így emeltük ki.) De hogy mi jelent jobb minőséget, ha a gumicukor keményebb, vagy ha intenzívebb ízű, illetve ha az ostya édesebb, vagy sem, esetleg ha a puding sűrűbb vagy krémesebb, ezt nem tudnánk megmondani. Rábízzuk az olvasóra. Szóval az első termékcsoport alapján nem az jött le nekünk, hogy silányabbak a magyar piacra szánt termékek. A második csoportnál, az eltérő összetételű termékeknél ugye nem azonos termékeket hasonlítottak össze. A táblázatból látszik, hogy miben tért el az összetétel. Annyira nem vagyunk vájt fülűek a témában, hogy minden terméknél el tudjuk dönteni, az eltérő összetétel jót, vagy rosszat jelent-e, de pl. az alacsonyabb beltartalom (söröknél) nyilván nem jót. Ha már a söröknél tartunk,ez az egyetlen termék, aminél konkrétan leírják, hogy jobb minőségű a külhoni. Igaz, két termék jóval drágább is. Viszont kettő meg nem. Cikkünk hamarosan frissül a harmadik termékcsoport vizsgálatának eredményeivel.

Forrás: 24.hu | Teljes cikk itt