Pálinka

Miből készül a törkölypálinka?

Talán azzal nem árulunk el nagy titkot, ha kijelentjük, a törkölypálinka törkölyből készül. Ezzel szinte mindenki tisztában is van, ám azt már kevesebben tudják, mi is az a törköly. Nos, a törköly, vagy kicsit beszédesebb nevén szőlőtörköly mibenlétét úgy lehet talán a legkönnyebben megmagyarázni, ha egy kicsit elkanyarodunk a pálinkakészítéstől a borászat irányába. A borkészítés ugyebár a szőlő szüretelésével kezdődik, a leszedett fürtök pedig egy szőlőprésbe kerülnek, ahol kipréselik belőlük a levet. A lé útnak indul, hogy borrá váljon, ám a visszamaradt, lédús növényi anyagok is hasznosak, ezeket hívjuk törkölynek vagy szőlőtörkölynek, és ebből készül majd a törkölypálinka.

A törköly minősége nagyban befolyásolja, hogy milyen lesz a törkölypálinka. A minősége persze számos tényezőtől függ, például a szőlő fajtájától, az eljárástól, az évjárattól, és persze az sem mindegy, hogy mennyi törköly keletkezett a feldolgozás során (jellemzően 15-30 % szokott lenni). A törkölypálinka nem keverendő össze a szőlőpálinkával, mert bár akad szőlő a présben, a törkölyben, a szőlőpálinka nem ebből készül, hanem kizárólag szőlőszemekből, azok kerülnek a cefrébe.

Azt sem árt tudni, hogy a magyar pálinkatörvény szigorúan és egyértelműen meghatározza, hogy mit lehet törkölypálinkának nevezni. A 2008. évi LXXIII. pálinkatörvény ugyanis kimondja, hogy "csak olyan törkölypárlat nevezhető törkölypálinkának, amelyet Magyarországon termett szőlő törkölyéből, kizárólag Magyarország területén készítettek és palackoztak, édesítés, ízesítés és színezés nélkül."

Törkölypálinka történelem

Most, hogy tudjuk, mi is az a törköly, lássuk, hogyan született meg maga a törkölypálinka. Őseink már évszázadok óta használták a szőlőtörkölyt alapanyagként, az első írásos feljegyzés ezzel kapcsolatban a 17. században születtek meg, amikor is Kassán betiltották a használatát. A törkölyt ugyanis eredetileg sertéstakarmányként hasznosították, illetve csiger és a törkölyecet készítettek belőle. A törkölyből a kezdetekben nem is törkölypálinka készült, hanem úgynevezett törkölybor. A törkölyt felöntötték vízzel, újra megpréselték, a kifolyt levet pedig borrá erjesztették.

A törkölyből csak a 19. században kezdtek pálinkát készíteni, ám ekkor még maga a törkölyt nem közvetlenül főzték, hanem a belőle kifolyt levet, a csigert párolták le. A két világháború között azonban már magából a törkölyből készült a pálinka.

Népszerű törkölypálinka szőlő fajták

Az előbb szóba került, hogy a törkölypálinka minőségét nagyban befolyásolja, hogy milyen szőlőfajtából készítik. Nem minden szőlőfajta törkölyéből lesz ugyanis törkölypálinka, a leggyakoribb fajták, amiket használni szoktak a készítéséhez, az irsai olivér, a kadarka, és az egri bikavér. Természetesen más szőlőfajtákból is készítenek törkölypálinkát, mint a cserszegi fűszeres, a merlo vagy a bianca, ám ezek közel sem olyan népszerűek felhasználás szempontjából, mint az előbb említett három fajta.

Létezik egyébként aszútörköly pálinka is, amit a Tokaji Aszúbor készítése során keletkező aszútörkölyből készítenek hagyományos pálinkafőzéssel. Tehát magában a technológiában nincs különbség, csak annyiban, hogy az aszúbor törkölyéből készül a pálinka.

Hogyan készül a törkölypálinka?

És ha már szóba került a hagyományos pálinkafőzés, akkor talán már kitalálható, hogy a törkölypálinka alapvetően úgy készül, mint minden pálinka, tehát az erjesztésből, a lepárlásból és az érlelésből áll. Maga a törkölycefre készítése jellemzően alacsony hőmérsékleten, zártan történik. Az elkészült törkölycefrét általában azonnal ki szokták főzni, hogy megőrizzék a törköly ízét és aromáját. A törkölycefre egyébként egy nagyon könnyen romló cefre, ezért is szokták azonnal kifőzni. Persze nemcsak a cefrére, de a lepárlásra is nagyon kell ügyelni, hogy a végeredmény valóban finom legyen.

Népszerű törkölypálinka márkákról

Ha meg szeretnénk kóstolni a törkölypálinkát, akkor számos pálinkafőzde nyújt erre lehetőséget, hiszen számos márka kínálatában megtalálhatjuk a törkölypálinkát. A legnépszerűbb márkák, akinek a kínálatában van törkölypálinka a Brill, az Agárdi, a Pannonhalmi, a Bestillo és a Zwack.

• Brill Törkölypálinka kínálat: Merlot Törköly Pálinka, Szekszárdi Érlelt Törköly Pálinka, Bianca Törköly Pálinka, Tramini Törköly Pálinka, Kadarka Törkölypálinka, Nero érlelt törkölypálinka, vagy Cserszegi Fűszeres Törkölypálinka
• Agárdi: Szivar Aszútörköly Pálinka
• Pannonhalmi Törkölypálinka kínálat: Ágyas Törköly Rosé Pálink és Pannonhalmi törkölypálinka
• Bestillo törkölypálinka: BESTILLO Érlelt Aszútörköly Pálinka
• Zwack törkölypálinkák: Bikavér Törköly Pálinka, Szamorodni Törköly Pálinka, vagy Címeres érlelt törköly pálinka

Természetesen rajtuk kívül is találhatunk még törkölypálinkát, mint a Szabolcsi – Törkölypálinka, a Grapevine - Irsai Olivér Törkölypálinka, az Egri Bikavér - Törkölypálinka vagy a Zsindelyes - Szabolcsi Törkölypálinka. Amennyiben szeretnénk ezt a nemzeti kincset a poharunkba tölteni, akkor jó hírünk van, számos helyen megvásárolható már a fent felsorolt márkák törkölypálinkája, többek között az italkereso.hu oldalon is megtalálhatjuk, és készletről, azonnal meg is rendelhetjük őket. Érdemes nemcsak a törkölypálinkát, de az aszútörköly pálinkát is megkóstolni.

Minőségi pálinka aminek Magyarországon kultusza van, hiszen ez egy hagyományosan magyar rövidital. Egy eredet védett gyümölcspárlatról van szó, tehát, ha pálinkát kortyolunk, akkor az csak Magyarországon, illetve még négy osztrák tartomány készülhet, máshol nem. A pálinka fogalma a 2000-es években szilárdult meg a Pálinka törvénynek és az eredetvédelemnek köszönhetően. A 17. században még égetett szeszt jelentett, ám a mai pálinkák már gyümölcsből, törkölyből, borseprőből vagy borból készülnek.

Mi, magyarok büszkék is vagyunk a Magyar pálinka kifejezésre, viszont azt kevesen tudják, honnan is indult a pálinka története, és hogyan is lett nemzetközileg ismert és elismert rövidital. A készítését már jóval többen ismerik, ahogyan a legnevesebb márkákat is. Lássuk is, honnan származik a pálinkakészítés tudománya, és mennyit változott a pálinka az elmúlt évszázadok során. És persze arra is keressük a választ, hogy melyek a legjobb pálinka márkák és legkedveltebb ízek hazánkban, ha pálinkáról van szó.

Pálinka történelem

Sokan úgy gondolják, hogy a pálinka a magyar szeszfőzés kialakulásával egy időben jelent meg, de ez nem egészen van így. A pálinka kifejezés a 17. században jelent meg, de az első bordesztillátumokról már a 12-13. századból is vannak feljegyzések, melyet gyógyszerként használtak. Az élvezeti szeszfogyasztás elterjedése hazánkban a 15. századra tehető. A pálinka a 17. században még nem egészen azt jelentette, amit manapság, ugyanis a gabonapárlatokra is használták ezt a kifejezést, nemcsak a gyümölcspárlatokra.

Az évszázadok során felváltotta az „égettbor” kifejezést, amit a párlatokra használtak. Egészen a 21. századig minden égetett szeszt pálinkának neveztek, függetlenül attól, miből készült. Régen magyar pálinkafajtának tartották a gabonapárlatokat, a seprőpárlatokat, de még a burgonyapárlatokat is. A 20. századra a különböző égetett szeszek saját elnevezést kaptak hazánkban is, és csak a törkölypálinka, a „seprőpálinka” és a gyümölcspálinka, illetve a gyümölcspálinka-utánzat viselhette a pálinka nevet.