Pálinka

Magyarországon a pálinkafőzésnek nagy hagyománya van, erről a rengeteg hazai pálinkafőzde megléte is árulkodik. A pálinkafőzésnek két módja létezik, a bérfőzés és a kereskedelmi főzés. Ez utóbbival lényegesen kevesebb pálinkaház foglalkozik, ugyanis míg bérfőzéssel közel 500-an foglalkoznak, addig saját pálinkát mindössze 120-130 főzde készít. A hazai pálinkakultúra megteremtéséért ezek a pálinkaházak nagyon sokat tettek, különösen a Rézangyal pálinkaház, melynek célja, hogy a hazai pálinkakultúra méltó legyen a nemzetközileg is elismert hazai pálinkákhoz.

Rézangyal pálinka – vezető pálinkamárka

A Rézangyal pálinkaház termékkínálatának oszlopos tagjai a prémium minőségű pálinkák, melyek nemcsak a hazai piacon állják meg a helyüket, hanem nemzetközi szinten is. A hagyományok megőrzése mellett új arculattal léptek piacra, aminek köszönhetően a pálinkát a prémium kategóriás termékek közé emelték. A Rézangyal pálinkaház büszke is arra, hogy egy olyan kultúra megteremtését tűzték ki célul, ami a hungaricumnak számító pálinkát egy magasabb szintre emeli a szeszes italok piacán.

Gusto pálinkák, melyekre Gusztó pálinkaként is szoktak hivatkozni, méltán számítanak a hazai pálinkapiac egyik legkeresettebb márkájának. A Gusto kínálata meglehetősen széles, többféle ízben is találunk náluk pálinkákat. A cég a kicsivel több, mint 15 éves fennállása alatt mindig is törekedett arra hogy prémium minőségű italokat készítsen. De mit is kell tudni a Gusto pálinkaház történetéről, és magukról a Gusto pálinkákról?

Gusto pálinka története röviden

A Gusto pálinkaház 2006-ban épült meg, ahol a legmodernebb lepárló berendezéseket használják, hogy a lehető legjobb minőségben készíthessék el a prémium pálinkákat. Az üzem Lajosmizsén, Kecskemét mellett található, amit a magyar gyümölcstermesztés egyik központja. A különleges ízvilágt többet között az itt termesztett gyümölcsöknek köszönhetik a Gusto pálinkái. A cégnek 15 hektáros kajszibarack területe van, ahol saját maguk termesztik, szedik és válogatják a gyümölcsöt. A Gusto pálinkaház büszke arra, hogy a pálinkafőzés hagyományát ötvözi a családi receptekkel, és persze a legmodernebb főzési eljárásokkal.

Minőségi pálinka aminek Magyarországon kultusza van, hiszen ez egy hagyományosan magyar rövidital. Egy eredet védett gyümölcspárlatról van szó, tehát, ha pálinkát kortyolunk, akkor az csak Magyarországon, illetve még négy osztrák tartomány készülhet, máshol nem. A pálinka fogalma a 2000-es években szilárdult meg a Pálinka törvénynek és az eredetvédelemnek köszönhetően. A 17. században még égetett szeszt jelentett, ám a mai pálinkák már gyümölcsből, törkölyből, borseprőből vagy borból készülnek.

Mi, magyarok büszkék is vagyunk a Magyar pálinka kifejezésre, viszont azt kevesen tudják, honnan is indult a pálinka története, és hogyan is lett nemzetközileg ismert és elismert rövidital. A készítését már jóval többen ismerik, ahogyan a legnevesebb márkákat is. Lássuk is, honnan származik a pálinkakészítés tudománya, és mennyit változott a pálinka az elmúlt évszázadok során. És persze arra is keressük a választ, hogy melyek a legjobb pálinka márkák és legkedveltebb ízek hazánkban, ha pálinkáról van szó.

Pálinka történelem

Sokan úgy gondolják, hogy a pálinka a magyar szeszfőzés kialakulásával egy időben jelent meg, de ez nem egészen van így. A pálinka kifejezés a 17. században jelent meg, de az első bordesztillátumokról már a 12-13. századból is vannak feljegyzések, melyet gyógyszerként használtak. Az élvezeti szeszfogyasztás elterjedése hazánkban a 15. századra tehető. A pálinka a 17. században még nem egészen azt jelentette, amit manapság, ugyanis a gabonapárlatokra is használták ezt a kifejezést, nemcsak a gyümölcspárlatokra.

Az évszázadok során felváltotta az „égettbor” kifejezést, amit a párlatokra használtak. Egészen a 21. századig minden égetett szeszt pálinkának neveztek, függetlenül attól, miből készült. Régen magyar pálinkafajtának tartották a gabonapárlatokat, a seprőpárlatokat, de még a burgonyapárlatokat is. A 20. századra a különböző égetett szeszek saját elnevezést kaptak hazánkban is, és csak a törkölypálinka, a „seprőpálinka” és a gyümölcspálinka, illetve a gyümölcspálinka-utánzat viselhette a pálinka nevet.