Az elmúlt húsz év legalacsonyabb szilvatermése várható Magyarországon

Az elmúlt húsz év legalacsonyabb szilvatermése várható Magyarországon

Az előzetes becslések alapján mindössze 23 és 32 ezer tonna közötti szilvatermés várható idén Magyarországon, amivel az elmúlt húsz év leggyengébb, 2007-es termését is jócskán alulmúljuk – írja az agrarszektor.hu. A 2020-as év negatív időjárási hatásai olyannyira betettek a gyümölcsnek, hogy sok ültetvényen abszolút nincs szüretelhető termés. Öröm az ürömben ugyanakkor, hogy a jelenlegi információk alapján a gyümölcsminőség összességében jónak ígérkezik.   A FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Kertészeti Osztálya és az ÉKASZ együttműködése keretében készült 2020. évi szilva termésprognózis alapján úgy tűnik elmúlt húsz év legalacsonyabb szilvatermése várható idén Magyarországon – írja a terméktanács. A 2020. évi hazai terméskilátások vonatkozásában már a 2020. május 21-én kiadott előzetes termésbecslés is azt sejttette, hogy a tavalyi – egyébként közepesnek tekinthető, 62 – 65 ezer tonna körüli – termésnél jóval alacsonyabb mennyiség várható. Ennek oka alapvetően az időjárási körülményekben keresendő. A virágzás jó vagy kifejezetten jó volt, ami idén akár nagyon jó termést is lehetővé tett volna, tavasszal azonban páratlanul sokszor, 15 – 18 alkalommal alakult ki éjszakai fagy. Március 22-től kezdődően május közepéig több hullámban jelentős fagykárok érték a hazai gyümölcsültetvényeket. Ezek közül több is olyan mértékű lehűlést hozott, ami önmagában külön-külön is jelentős károkat okozott volna, de így hatásuk összeadódott. Minden termőhely, minden fajtája, minden érzékeny fenológiai fázisban elszenvedett egy vagy több erős fagyhatást. A számtalan hideghatás okozta jelentős virág- és gyümölcskárokon túlmenően a rendkívül aszályos tél végi, kora tavaszi időjárás a legtöbb termőhelyen tovább rontotta a megmaradó virágok termékenyülését, illetve a gyümölcsök kötődését. A virágzást követő 3 – 4 hétben, május folyamán már megérkeztek az első kisebb – a legtöbb termőhelyen még nem számottevő – csapadékok, de domináns inkább az átlagosnál hűvösebb és borult, fényszegény időjárás volt. Mindezek miatt az egyébként sem túl jó termékenyülés mellett rossznak bizonyult a terméskötődés, ami nagymértékű természetes tisztuló hullást eredményezett. A május 13-14-ei fagyok nagyon komoly sérüléseket okoztak a kis gyümölcsökben, ami május második és június első felében további, nagyon erős gyümölcshullást indukált. Ez a késői fagyhatás ennél fogva jelentősen rontotta az egyébként sem jó terméskilátásokat. Magyarország szilvatermesztése általában Magyarországon az EU-csatlakozás környékén 5 300 hektáron termesztettek szilvát, ami az azt követő 10 évben folyamatosan emelkedett, és 2015-re már megközelítette a 8 000 hektárt. A területi bővülés oka alapvetően nem a kimagasló jövedelmezőség volt, hanem az intenzív gyümölcskultúrákhoz képest mérsékeltebb tőkeigény és a gépesíthető betakarításnak köszönhető alacsonyabb munkaerő-igény, ami “csábító” a tőke- és munkaerő-hiányos gazdasági környezetünkben. Az utóbbi négy évben azonban a termőterület meredek zuhanásnak indult, jelenleg 6 400 hektáron termesztünk szilvát. A legjelentősebb termesztőkörzetek Bács-Kiskun, Pest és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben találhatók. A három megye adja a hazai termőfelület körülbelül 70 százalékát. Jó évjáratokban 70 – 80 ezer tonna szilvát takarítunk be, míg a legrosszabb években 50 ezer tonna körül alakul a hazai szilvatermés. A sokéves átlagtermés 65 ezer tonna körüli. A negatív időjárási hatások tehát alapvetően meghatározták a termésmennyiséget. A pontos mennyiségi becslést nehezíti, hogy termőtájanként és termesztőkörzetenként, sőt egy-egy vállalkozáson, illetve ültetvényen belül is nagyon változékony, mozaikos a kép. Az idei „szilvahelyzetről” sokat elárul azonban, hogy a jelen termésprognózist megalapozó felmérés során nem akadt egyetlen olyan termelő vállalkozás sem, ahol idén elérik a tavalyi – közepesnek, átlagosnak tekinthető – termést. Ellenben sok olyan ültetvény van, ahol abszolút nincs szüretelhető termés. A termelők, feldolgozók, TÉSZ-ek és integrátorok beszámolói alapján úgy tűnik, hogy a tavalyi közepes terméshez viszonyítva, annak mintegy harmada, jó esetben fele van a fákon. Fentiek alapján a 2020. évben 23 és 32 ezer tonna közötti szilvatermés prognosztizálható Magyarországon, amivel alulmúljuk az elmúlt húsz év leggyengébb termését (2007. évi 47 ezer tonna) is. A termésbecslést az abban rejlő +/- 15 százalékos bizonytalanságok miatt csak e tág intervallumban lehet megadni. Jellemző ugyanis, hogy egy gyenge termésnél a vizuális képen alapuló becslésekben nagyobb a bizonytalanság, mint jó termés esetén. Jelenleg nem kiszámítható pontosan az sem, hogy az alacsony termésterhelés miatti egyedi gyümölcsméret-, illetve gyümölcstömeg-növekedés milyen mértékben kompenzálja a kieső darabszámot, bár a fentiekben jelzetteknél sokkal jobb termésre még e körülmények pozitív alakulása esetén sem számítunk. Az időjárási hatások eredményeként a virágzás körülbelül egy héttel hamarabb kezdődött, mint egy átlagos évben. A számtalan áprilisi fagy- és hideghatás, valamint a relatíve hűvös május következtében azonban jelenleg mintegy 4 – 7 nap csúszásban van az érés. A gyakori áprilisi fagyokra, illetve lehűlésekre vezethető vissza az is, hogy 3 – 4 héten keresztül elhúzódó virágzást lehetett tapasztalni, ami akár a fán belüli egyenetlen érettségi állapothoz (színeződéshez) is vezethet. A május-júniusi extrém esőzések ugyan növelték a növényvédelmi költségeket, de a jelenlegi információk alapján a gyümölcsminőség összességében jónak ígérkezik. A szilvaszezon a korábban érő, dél- és közép-magyarországi termőhelyeken a legkorábbi fajtákkal (Katinka, Cacanska rana, Topfive, stb.) július első dekádjában kezdetét vette, azonban éppen a korábbi termőhelyek korai fajtáit ért nagyon erős fagykárok miatt még nagyon kis mennyiségek mozognak a piacon. A feldolgozóipar érdemben még nem dolgozik a szilvával, a frisspiaci szilva termelői ára jelenleg meglehetősen magas szinten, a nettó 200 – 250 Ft/kg tartományban mozog. A hazai szilvapiac jellemzően július végén, a Cacanska lepotica fajta szüretekor „dugul be”, amikor az első nagy terméstömeg megérkezik a piacra. Ebben az évben jelentős piaci törésekre vélhetően nem kell számítani. Piaci háttérinformációk Az Európai Unióban jelenleg szűk 160 ezer hektáron termelnek szilvát. A termőterület nagyon jelentősen csökkent, az ezredfordulón még 250 ezer hektárhoz közelített. A betakarított termés mennyisége az elmúlt években 1,3 – 1,5 millió tonna között ingadozik (átlagosan 1,4 millió tonna), és a termőterület drasztikus csökkenése ellenére nem mutat érdemi változást, vagyis a termelési színvonal jelentősen emelkedett. Magyarország piaci részesedése az Európai Unióban 4 – 5 százalék, amivel nem lehet piacmeghatározó. Európa legnagyobb (EU-n kívüli) szilvatermelője Szerbia, átlagosan 400 – 500 ezer tonna szilvát állít elő évente, amivel képes egyes években jelentős túlkínálatot és nyomott árakat előidézni. A hazai szilvatermés körülbelül 75 – 80 százaléka a belföldi piacon kerül értékesítésre, mintegy 20 – 25 százalékát pedig exportáljuk. A felhasználási irányt tekintve: a termés szűk fele a feldolgozóiparba kerül (hazai vagy külföldi, utóbbi döntően német), bő fele pedig hazai vagy külföldi frisspiacra. A hazai friss szilvafogyasztás alacsony, 1,3 kg/fő körüli, de emellett jelentős az ipari feldolgozás, leginkább lekvár, befőtt és Pálinka formájában. A friss/nyers szilvaimportunk nem számottevő, 1 000 – 2 000 tonna körül alakul, nagyobbrészt Németországból, Macedóniából, Olaszországból és Spanyolországból érkezik. A friss/nyers szilvaexportunk jelentős: évente változóan 8 000 – 12 000 tonna, aminek átlagosan fele Németországba kerül, kisebb exportpiacaink Csehország, Szlovákia, Ausztria, Románia, Lengyelország. Szilvapüré exportunk fokozatosan eltűnik, 2015-ben még 450 tonnát exportáltunk Németországba, 2018-ban már csak 34 tonnát. Szilvapürét a statisztikák szerint Magyarország nem importál. Az aszalt szilvából 900 – 1 100 tonna közé tehető az importunk, melynek döntő többségét (90 százalékát) Chiléből szerezzük be. Az exportunk 200 – 400 tonna, melynek döntően Szlovákia és Szlovénia a célországa. Növekvő tendenciát mutat a szilvabefőtt exportunk, míg 2015-ben 250 tonnát exportáltunk, 2017-ben és 2018-ban már 1 300 tonnát. (agrarszektor.hu)  

Forrás: Trademagazin | Teljes cikk itt

További cikkek

Népszerű termékeink