Emberek millióin segíthet egy új sótalanító módszer

A MOF-okkal az utóbbi időkben egyre több szakértő foglalkozik, a parányi, szivacsszerű szerkezetek belső felülete ugyanis kivételesen nagy. A struktúrák felhasználhatóak arra, hogy kiszűrjenek és tároljanak bizonyos molekulákat és ionokat. Megfelelő technikával ráadásul a kívánt méretre alakíthatóak a MOF-okban található apró lyukak. Bár a struktúrákban rejlő lehetőségek egy ideje ismertek, a kívánt anyagok előállatása nem könnyű. A Science Advances folyóiratban ismertetett új tanulmány szerint azonban most sikerült áttörést elérni – számol be az IFLScience. A kutatócsoport két membránt is kifejlesztett, melyekből idővel szűrőberendezéseket lehet majd kialakítani. A sótalanítás napjainkban többnyire fordított ozmózissal és lepárlással történik. A technikák hátránya, hogy viszonylag költségesek, és sok energiát fogyasztanak. A szakértők bíznak benne, hogy az új membránok segítségével sokkal fenntarthatóbb módszereket dolgozhatnak ki. Az új víztisztító eljárások létrehozása kifejezetten fontos napjainkban, a klímaváltozás korában – gondoljunk csak Fokváros esetére. A költséghatékonyabb technikák a jövőben emberek millióin, vagy éppen milliárdjain segíthetnek. Fokváros: tengervizet inni só nélkül is rossz ötlet A tengervíz sótalanítása csak időlegesen és helyben gyógyír az ivóvízhiányra, pedig az afrikai nagyváros csak az első a sorban, ahol kiszáradnak a csapok. A tengervíz a nátrium mellett lítiumot, káliumot és rubídiumot is tartalmaz. Ahhoz, hogy a vizet fogyaszthatóvá alakíthassák, mindegyik elemet ki kell szűrni. A MOF-alapú módszerek a jövőben képesek lehetnek a legkisebb atomokat is befogni. Anita Hill, a CSIRO (Commonwealth Scientific and Industrial Research Organisation) munkatársa és az új tanulmány társszerzője az IFLScience-nek azt mondta, a különböző anyagok kiszűréséhez más-más membránokra lesz szükség, a MOF-okból készített hártyák azonban együtt is olcsóbbak lesznek, mint a hagyományos eszközök. A szakértő kiemelte, az általuk létrehozott membránok még mindig kevésbé hatékonyak, mint a természetben előforduló hártyák. A sejtmembránok tökéletes elhelyezkedésű és méretű pórusokat tartalmaznak az ionok átengedésére és szétválasztására – tette hozzá Hill. A MOF-okból létrehozott víztisztító berendezések egyébként az ipar számára is előnyösek lehetnek. A hordozható elektromos készülékekben használt lítiumion-akkumulátorok előállítása például elég költséges, az új hártyákkal azonban könnyebbé válhat a lítium-ionok vízből történő kiválasztása. Hill természetesen kiemelte, hogy a MOF-ok használata még a jövő zenéje. Akár 10-15 év is eltelhet, mire az újgenerációs membránok megjelenhetnek a piacon. (Kiemelt kép: Thinkstock)

Forrás: 24.hu | Teljes cikk itt