Feliratkozás

Az üdítőital fogyasztás hagyománya meglehetősen régre nyúlik vissza, azokra az időkre, amikor az emberek már nemcsak vizet fogyasztottak, hanem gyümölcsleveket és szirupokat is. Az üdítőket frissítőnek is szokták nevezni, és azokat az italokat takarja, melyek alkoholmentesek, és frissítő célzattal, víz helyett fogyasztjuk őket. Ide soroljuk a szörpöket, teákat, gyümölcsleveket és más ízesített folyadékokat. Mivel az emberi szervezet számára nélkülözhetetlen a folyadékbevitel, az üdítőket sokan víz helyett fogyasztják, hogy meglegyen a napi folyadékmennyiségük.

Amit az üdítőkről tudni érdemes

Az emberi szervezet is 60-70%-ban vízből áll, így a folyadékfogyasztás lényeges kérdés az egészségünk számára is. Az üdítőipar fellendülésével ma már számos üdítőitalból válogathatunk, a gyümölcslevektől a teákon át a szénsavas üdítőitalokig. Hogy melyiket válasszuk, az igazából ízlés kérdése, ugyanakkor érdemes egy kicsit utána gondolni, hogy mik is tartoznak az üdítők közé, és melyikkel is érdemes oltani a szomjunkat egy meleg nyári napon, vagy egy kellemes beszélgetés közben.

Az üdítőfogyasztás múltja és jelene

Mielőtt rátérnénk, hogy milyen üdítőitalokat is találhatunk a boltok polcain, térjünk egy kicsit vissza a múltba, hogy honnan is indult az üdítőfogyasztás hagyománya. Gyümölcsleveket már az ókorban is fogyasztottak. Mivel a víz minősége az ókorban nem volt megfelelő, így egészségügyi szempontból is inkább gyümölcsből készült leveket fogyasztottak, még a bort is frissítőként, víz helyett fogyasztották. Ahogy fejlődött a technológia és a kultúra, úgy fejlődtek az üdítőitalok is, a frissen facsart levektől a szénsavas üdítőkig.

Az üdítőitalok térhódítása és fejlődése területenként eltérő volt, gyümölcsből facsart leveket már az őskorban is fogyasztottak szinte minden területen, de például a limonádé Ázsiából származik, és csak a 11. században került Európába a keresztes lovagok által. A limonádé cukorral és citrommal ízesített víz volt, ahogy napjainkban is, és hamar népszerűvé vált. Európa-szerte limonádémesterek tevékenykedtek, és úgynevezett limonádépáholyokból árulták a frissítőket. Amikor a cukor még nem volt ismert Európában mézzel helyettesítették, és mézes vizet kínáltak a gyerekeknek.

Ázsiából azonban nemcsak a limonádé terjedt el Európában, hanem teafogyasztás is, ugyanis keletről a fűszerek mellett teát is szállítottak a kereskedők, melyet mentával vagy citromfűvel ízesítettek. Az üdítőitalok gyártásra a 19. századig várni kellett, ugyanis ekkor jött létre az a technológia, ami ezt lehetővé tette. A gyümölcslevek erjedését meggátoló találmány tette lehetővé a szörpgyártás és a szódavízgyártás egyaránt. Az egyik első üdítőital, amit ma már a világon mindenhol ismernek egy amerikai gyógyszerész nevéhez kötődik, akik a kokacserje leveléből és a kóladióból készített ízletes üdítőt. A The Coca-Cola Company 1892-ben jött létre, és meg is kezdte a nagyüzemi üdítőgyártás Amerikában.

Az üdítőgyártás Európában a második világháborút követő időszakban terjedt el, mely az alkoholizmus elleni küzdelemben is nagy szerepet játszott. Az 1970-es években jelentek meg a diétás és light üdítők, hogy az elhízás mértékét csökkenteni tudják. Ezek az üdítők kevesebb cukrot és kalóriát tartalmaztak, de jóval több adalékanyagot. A 90-es években az alkoholmentes sörök kezdték meg térhódításukat, de a gyümölcslevek, teák és a szénsavas üdítők az elmúlt években sem vesztettek a népszerűségükből.

Gyümölcslé, mint üdítőital

A gyümölcslé egyrészt a frissen facsart, adalék nélküli gyümölcsből készült leveket jelenti, de gyümölcstartalmú italokra is használjuk ezt a kifejezést. A gyümölcslevek között általában a gyümölcstartalmuk alapján tudunk különbséget tenni. Ha egy ital 100%-ban tartalmaz gyümölcsöt, azt „folyékony gyümölcsnek” is szokták nevezni, és ennek szűrt vagy derített, csírátlanított változatát találhatjuk meg bolti forgalomban, de 100%-os gyümölcsléből meglehetősen kevés van az üdítőpiacon. Azok a gyümölcslevek, melyek legalább 25%-ban tartalmaznak gyümölcsöt, gyümölcsnektárként is ismeretesek, a minimum 12%-os tartalmú italok pedig a gyümölcsitalok.

Üdítőitalnak azokat az italokat hívják, melyek még ennél is kevesebb gyümölcsöt tartalmaznak. Léteznek még olyan üdítők, melyek csak gyümölcs alapú ízesítéssel bírnak, a gyümölcstartalmuk alig éri el az 5%-ot. Ezeket gyümölcslének nem lehet nevezni, csak gyümölcs ízesítésű üdítőnek. A gyümölcsleveket az alapján is megkülönböztethetjük, hogy szűrt vagy rostos gyümölcsléről van-e szó. Hazánkban számos gyümölcslémárkát találunk a boltok polcain, melyek közül sok a magyar márka, mint a Sió vagy a Rauch.

Tea, mint üdítőital

A teafogyasztásnak nagy hagyománya van Európában is, ám közel sem akkora, mint Ázsiában. Ugyanakkor a tea, mint üdítőital nem nyúlik vissza annyira régre, mint azt gondolnánk. Üdítőként a jeges teát fogyasztjuk, mely a hideg tea egyik fajtája. Ezt az italt általában jéggel szolgálják fel pohárban, és nem csészében, ahogyan a teákat általában. A jeges teát készíthetjük magunk is, de már a 90-es évek végétől palackozott formában is megtalálhatjuk a boltok polcain. A jegestea ízesítése meglehetősen sokféle lehet: citrom, málna, mész, passiógyümölcs, őszibarack, narancs, eper és cseresznye, de ezek különböző kombinációjára is akad példa.

Természetesen megkülönböztetünk a jegestea esetében is fekete teát, fehér teát és zöld teát. A legelterjedtebb a fekete és a zöld tea, ugyanakkor már egyes márkák kínálatában fehér teát is találhatunk. A jeges tea fogyasztás hazánkban alapvetően nem annyira népszerű a hagyományos formában, inkább a palackozott jeges teák fogyasztása terjedt el. A legnépszerűbb márkák a Lipton és a Fuzetea.

Szénsavas vagy szénsavmentes

Amikor az üdítők kerülnek szóba, akkor különbséget teszünk szénsavas és szénsavmentes üdítők között. A fent felsorolt üdítők a szénsavmentes kategóriába tartoznak, bár a gyümölcsleveknek is van szénsavas változatuk. A szénsavas üdítők általában olyan italok, melyek 12%-nál kevesebb gyümölcstartalommal vagy növényi kivonattal, aromákkal kerülnek előállításra, és szén-dioxiddal dúsítják őket. Meglehetősen sokan fogyasztják őket, ugyanakkor a magas sav és cukortartalmuk miatt nem tartoznak a legegészségesebb üdítőitalok közé.

A szénsavas üdítők feltalálása sokkal régebbre tevődik, mint azt elsőre gondolnánk, ugyanis a szénsavval dúsítás technológiájával már a középkorban kísérleteztek. Magyarországon az első szénsavas víz készítése Jedlik Ányos nevéhez kötődik. A hazai szénsavas üdítőgyártás a 20. században kezdődött meg, melyek közül akad olyan márka, ami a mai napig is forgalomban van. A Coca-Cola és a Pepsi termékei a 60-as, 70-es években jöttek be Magyarországra, és a mai napig nagy népszerűségnek örvendenek.

A szörpfogyasztásról

Az üdítők témakörében a szörpöt is meg kell említeni. A szörp alapja a szirup, ami valamilyen cukorféleség tömény oldatából készül. A szirup felhasználása sokrétű, a gasztronómia mellett a gyógyszergyártásban és az élelmiszeriparban is használják. A szirupot a gasztronómiában és az élelmiszeriparban szokták szörpnek nevezni, és leginkább a gyümölcsszörpökre utalnak. Hogy mi számít szörpnek, arra Magyarországon komoly szabályozás vonatkozik, már ami a bolti forgalomban kapható szörpöket illeti.

A szörp valamilyen gyümölccsel vagy gyógynövénnyel (bodza, menta, citromfű) ízesített cukorszirup, melyet akár házilag is elkészíthetünk. Rengetegen készítenek szörpöt, de bolti forgalomban is számos márkával találkozhatunk. A szörpöket vízzel szokták hígítani, hogy élvezhetőek legyenek, ez lehet szénsavas vagy szénsavmentes víz is. Magyarországon is található hazai szörpmárka, például a Pölöskei vagy Piroska. A szörpöket is meglehetősen sokan fogyasztják víz helyett, illetve a víz ízesítésére, a gyerekek körében is nagyon népszerű.

Mentes üdítő, avagy mitől lehet mentes az üdítő

Ahogy azt a fentiekből is jól láthatjuk, az üdítők sokfélék lehetne, ami viszont közös bennük, az a cukortartalom. Mindegyik üdítő tartalmaz valamennyi cukrot, legyen szó gyümölcsléről vagy szénsavas üdítőről, de a teák élvezeti értékét is növeli a cukortartalmuk. Mivel az egészséges életmód szemlélete egyre elterjedtebb, így a mentes üdítőkre is egyre nagyobb igény mutatkozik. A cukormentes üdítők alapvetően nem tartalmaznak cukrot, hanem más, sok esetben mesterséges édesítőszert.

A zéró üdítő és a light üdítő esetében nem minden üdítő mentes a cukortól, de a legtöbb ilyen italban nem találunk cukrot. Szinte már minden szénsavas üdítőnek van cukormentes változata azok számára, akik szeretnék a lehető legjobban csökkenteni a cukorbevitelüket. A cukormentes üdítőknél muszáj megemlíteni a kalóriamentes üdítőket. Bár leginkább a cukormentes kifejezéssel találkozhatunk, hiszen kalóriamentes üdítő kifejezés valójában nem nagyon használatos, azért érdemes azt is megnézni, hogy a cukormentes üdítők, mennyi kalóriát tartalmaznak.

Ez főleg a diétázók számára lesz érdekes kérdés, hiszen attól, hogy egy üdítő cukormentes, még koránt sem biztos, hogy kalóriamentes is. Az üdítők kalóriaértékét a dobozon találhatjuk meg a cukortartalommal együtt. Ha mindenképp a lehető legalacsonyabb kalóriatartalmú üdítőt keressük, akkor inkább a 100%-os  gyümölcsleveket érdemes fogyasztani.

Üdítőfogyasztási szokások napjainkban, avagy a házilag készítéstől az online rendelésig

Hazánkban is nagyon sokan fogyasztanak üdítőitalt. Bár az ásványvíz teszik ki az frissítő italok fogyasztásának közel 55%-át, de az üdítő italok fogyasztása is meglehetősen magas. Ha csak az üdítőitalok statisztikáját nézzük, akkor a szénsavas üdítőitalok fogyasztása a legmagasabb, ezt követik a gyümölcslevek, majd a teák fogyasztása. A legtöbben a boltból vásárolják a kedvenc üdítőitalukat, ám az elmúlt években egyre inkább elterjed az online vásárlás, és ez az üdítőitalok esetében is érvényes.

Egyre több olyan ital webáruház van, ahol már raktárról lehet beszerezni az üdítőitalokat nagyobb kiszerelésben, ilyen például az italkereso.hu is. Az oldalunk nemcsak azért lehetnek jó választás, mert széles kínálatból válogathatunk, hanem azért is, mert az árak is kedvezőbbek lehetnek, mint a bolti árak.