Feliratkozás

Minőségi pálinka aminek Magyarországon kultusza van, hiszen ez egy hagyományosan magyar rövidital. Egy eredet védett gyümölcspárlatról van szó, tehát, ha pálinkát kortyolunk, akkor az csak Magyarországon, illetve még négy osztrák tartomány készülhet, máshol nem. A pálinka fogalma a 2000-es években szilárdult meg a Pálinka törvénynek és az eredetvédelemnek köszönhetően. A 17. században még égetett szeszt jelentett, ám a mai pálinkák már gyümölcsből, törkölyből, borseprőből vagy borból készülnek.

Mi, magyarok büszkék is vagyunk a Magyar pálinka kifejezésre, viszont azt kevesen tudják, honnan is indult a pálinka története, és hogyan is lett nemzetközileg ismert és elismert rövidital. A készítését már jóval többen ismerik, ahogyan a legnevesebb márkákat is. Lássuk is, honnan származik a pálinkakészítés tudománya, és mennyit változott a pálinka az elmúlt évszázadok során. És persze arra is keressük a választ, hogy melyek a legjobb pálinka márkák és legkedveltebb ízek hazánkban, ha pálinkáról van szó.

Pálinka történelem

Sokan úgy gondolják, hogy a pálinka a magyar szeszfőzés kialakulásával egy időben jelent meg, de ez nem egészen van így. A pálinka kifejezés a 17. században jelent meg, de az első bordesztillátumokról már a 12-13. századból is vannak feljegyzések, melyet gyógyszerként használtak. Az élvezeti szeszfogyasztás elterjedése hazánkban a 15. századra tehető. A pálinka a 17. században még nem egészen azt jelentette, amit manapság, ugyanis a gabonapárlatokra is használták ezt a kifejezést, nemcsak a gyümölcspárlatokra.

Az évszázadok során felváltotta az „égettbor” kifejezést, amit a párlatokra használtak. Egészen a 21. századig minden égetett szeszt pálinkának neveztek, függetlenül attól, miből készült. Régen magyar pálinkafajtának tartották a gabonapárlatokat, a seprőpárlatokat, de még a burgonyapárlatokat is. A 20. századra a különböző égetett szeszek saját elnevezést kaptak hazánkban is, és csak a törkölypálinka, a „seprőpálinka” és a gyümölcspálinka, illetve a gyümölcspálinka-utánzat viselhette a pálinka nevet.

Miről is szól a „Pálinkatörvény”?

Hogy mi nevezhető pálinkának, azt ma már a 2008. évi LXXIII. törvény, az úgynevezett Pálinkatörvény szabályozza. Az osztrák pálinkán kívül csak azt az italt lehet pálinkának nevezni, ami kizárólag Magyarországon termett gyümölcsből vagy szőlőtörkölyből készült, és hazánkban került előállításra a főzéstől a palackozásig. A törvény azt is kimondja, hogy a gyümölcs, amiből a pálinka készül, nem lehet sűrített, szárított vagy aszalt gyümölcs. A pálinka csak erjesztett gyümölcs, illetve erjesztett szőlőtörköly párlatát lehet.

Emellett a törvény a készítésről is tartalmaz rendelkezéseket, és azt is kimondja, hogy a pálinkát sem színezni, sem ízesíteni, sem édesíteni nem lehet, leszámítva a hordós és az ágyas érlelést. Érdekes tény, hogy az asztalt gyümölcsök nem használhatóak a főzéskor, de érlelésnél igen. A pálinka mára mér egy eredetvédett ital, amely kizárólag hazánkban, illetve Ausztria bizonyos területein készülhet. Nem összekeverendő a román pălincăval, ez ugyanis teljesen független a magyar pálinkától, és szintén eredetvédett párlat.

Így készül a pálinka!

A magyar Pálinkatörvény értelmében a pálinka csak meghatározott módon készülhet. A pálinkakészítésnek négy szakasza van. Az első szakasz mindig a gyümölcsök alapos kiválasztása, amiből majd a pálinka készülni fog. Ez elsőre nem tűnhet fontos lépésnek, de nagyon is az, ugyanis csak a megfelelő aromatartalmú gyümölcsökből készülhet jó minőségű pálinka. Az első szakaszba tartozik a gyümölcsök előkészítése is, ami csonthéjasok esetén a magok eltávolítását is jelenti, illetve a gyümölcsök pépesítése is ekkor történik. A következő lépés a cefrézés, vagyis az erjesztés, melyet szigorúan cukor nélkül lehet csak megtenni. A cefréhez csak meghatározott anyagokat szabad adni, például az adalékanyagot, fajtaélesztőt és savat, például citromsavat.

A cefrének levegőtől elzártan szabad csak erjednie, mely folyamat során a gyümölcs cukortartalmából alkohol lesz. Ehhez meghatározott hőmérséklet is kell, mely 16-18 fok. Az erjedés ideális körülmények között 10-15 nap alatt végbemegy. Ezután következik a lepárlás folyamata, mely során a cefrézés során létrejött elegyet desztillálják. A lepárlás kétféle eljárással is készülhet, kisüsti és „tornyos” lepárlással. Amint a lepárlás végbement, jöhet az utolsó szakasz, a nemesítés, mely a pálinka pihentetését, érlelését jelenti. E folyamat során éri el a pálinka a végletes  ízét.

Milyen pálinkafajták léteznek?

A pálinkának hivatalosan négy fajtája van:

• kisüsti pálinka
• érlelt pálinka
• ágyas pálinka
• ópálinka

Kisüsti pálinkának azt a pálinkát lehet nevezni, amely ezer literesnél kisebb, rézfelületet is tartalmazó lepárlókészülékben kerül előállításra.

Az érlelt pálinkának akkor lehet nevezni egy pálinkát, ha megfelelő ideig kerül érlelésre. Ez legalább három hónapnyi érlelést jelent ezer liternél kisebb mennyiségben, ennél nagyobb mennyiség esetén pedig hat hónap a minimum érlelési idő. Az érlelésnek fahordóban kell történnie.

Az ópálinka esetében egy, illetve két éves érlelésről van szó, attól függően, hogy ezer liternél kisebb vagy nagyobb mennyiségről van-e szó.

Az ágyas pálinkákat három hónapig kell érlelni gyümölccsel együtt, akkor nevezhetőek ágyas pálinknak. Az úgynevezett „mézes pálinka”, illetve más, mézzel kevert szeszes italok nem számítanak pálinkafajtának. Ezeket nem is szabad pálinkának vagy akár pálinkalikőrnek hívni az európai normák értelmében. Emellett a románok „pálinkája” sem tekinthető pálinkának, ez az ital külön eredetvédelem alatt áll.

Melyek a népszerű pálinka ízek?

A pálinka rengetegféle gyümölcsből készülhet, ennek értelmében rengetegféle ízben kapható. Vannak olyan pálinkafajták, melyek külön eredetvédelem alá kerülnek, mert az adott területen évszázadok óta készítenek pálinkát. Ilyen pálinkák a Szatmári szilvapálinka, a Kecskeméti barackpálinka, a Békési szilvapálinka, a Szabolcsi almapálinka, a Gönci barackpálinka, az Újfehértói meggypálinka, a Göcseji körtepálinka, a Pannonhalmi törkölypálinka. Ezek a pálinkák külön szabályozás alatt vannak, és meghatározott tájegységen és módon készülhetnek.

Ezeken túl is természetesen számos ízben érhető el Magyar pálinka. Jelenleg a legnépszerűbb pálinka ízek hazánkban:

• málna pálinka
• füge pálinka
• eper pálinka
• bodza pálinka
• barackpálinka
• birs pálinka
• áfonya pálinka
• mák pálinka

Ezek az ízek számítanak ma a legkeresettebbnek, de ezen kívül létezik számos különleges pálinka is mint például faeper pálinka vagy narancs pálinka.

A legjobb hazai pálinkamárkákról

Magyarországon számos pálinkaház működik, és természetesen nagy pálinkamárkákból sincs hiány.

A legjobb pálinka márkák hazai keresések alapján:

• Bolyhos pálinka
• Fütyülős pálinka (melynek nagy része likőr),
• Rézangyal pálinka
• Disznótoros pálinka
• Zsindelyes pálinka
• Hunnium pálinka
• Árpád pálinka

Manapság már számos pálinka áruház és bolt kínálatában megtalálhatjuk a fenti márkákat, többek között az Italkereső.hu kínálata is vetekszik a legnagyobb pálinka webáruház kínálatával is.

A különböző minőségi pálinka márkák számos ízben érhetőek el, de találhatunk pálinkakülönlegességeket és pálinka válogatásokat is a kínálatukban. Elsőre furcsának tűnhet pálinkát rendelni egy webshop kínálatából, de sokan döntenek már így, hiszen pálinka akciókból nincs hiány, emellett számos pálinkakülönlegesség csak itt található meg. A pálinka árak eltérőek lehetnek a márkák és az ízek függvényében.

A pálinkafogyasztásról

A régi időkben elterjedt szokás volt a napot egy pohár pálinkával kezdeni. Főleg a falusi vidékeken volt szokás reggelire egy almát enni, majd inni rá egy kupica pálinkát. Manapság elterjedt szokás hűtve fogyasztani a pálinkát, pedig így elveszti a gyümölcsös ízét. A legideálisabb a 18–20 °C. Bár ihatjuk a pálinkát bármilyen röviditalos pohárból, a pálinka pohár tulipán formájú, alul öblös, felül összeszűkülő pohár. A tulipán pohár szerepe a pálinka ivásban, hogy a gyümölcs illatát az orrba tereli.

Emellett az is érdekes tény, hogy bár legtöbben egy húzásra isszák, nem ez a legjobb módja a fogyasztásának, ugyanis így nem érvényesül igazán a minőségi pálinka íze és aromája. Egy nemrég készített felmérés szerint a pálinka nemcsak az idősebbek, hanem fiatalabbak körében is meglehetősen népszerű ital, leginkább a 18–39 éves korosztály körében. Emellett arra is kitért a felmérés, hogy legtöbben a minőségi, neves márkák pálinkáit fogyasztják. És egy jó tanács a szerzőtől, pálinka ajándék minden alkalomra egy féri esetén jó ötlet, nehéz vele mellé fogni. Fogyasszuk felelősséggel és mértéktartóan a pálinkát is.

A magyaroknak a törkölypálinkát nem kell bemutatni, hiszen ez is egy kuriózum kishazánkban. A törköly története egészen a 17. századig nyúlik vissza, napjainkban pedig az egyik legkedveltebb és legrégibb pálinkafajtát készítik belőle.  A törkölypálinka, akárcsak maga a pálinka eredetvédett ital, magyarországi eredetvédelmét egy európai uniós rendelet garantálja, ahogyan törvényileg az is meg van határozva, hogy mit lehet törkölypálinkának hívni. Mi magyarok pedig végtelenül büszkék vagyunk a törkölypálinkára, amit az is bizonyít, hogy a legnevesebb pálinkaházak kínálatában biztosan találunk belőle.

Törkölypálinka de mi is az?

Bár sokan ittak már törkölypálinkát, ennél jóval kevesebben tudják, hogy valójában miből is készül, és egyáltalán honnan ered a készítése. És, ha már a készítésénél tartunk, azt sem árt tudni, hogy pontosan hogyan is készül, különbözik a hagyományos pálinkafőzéstől? Nos, a következőkben ezekre a kérdésekre keressük a válasz. De kezdjük az elején, mi is az a törköly?

Miből készül a törkölypálinka?

Talán azzal nem árulunk el nagy titkot, ha kijelentjük, a törkölypálinka törkölyből készül. Ezzel szinte mindenki tisztában is van, ám azt már kevesebben tudják, mi is az a törköly. Nos, a törköly, vagy kicsit beszédesebb nevén szőlőtörköly mibenlétét úgy lehet talán a legkönnyebben megmagyarázni, ha egy kicsit elkanyarodunk a pálinkakészítéstől a borászat irányába. A borkészítés ugyebár a szőlő szüretelésével kezdődik, a leszedett fürtök pedig egy szőlőprésbe kerülnek, ahol kipréselik belőlük a levet. A lé útnak indul, hogy borrá váljon, ám a visszamaradt, lédús növényi anyagok is hasznosak, ezeket hívjuk törkölynek vagy szőlőtörkölynek, és ebből készül majd a törkölypálinka.

A törköly minősége nagyban befolyásolja, hogy milyen lesz a törkölypálinka. A minősége persze számos tényezőtől függ, például a szőlő fajtájától, az eljárástól, az évjárattól, és persze az sem mindegy, hogy mennyi törköly keletkezett a feldolgozás során (jellemzően 15-30 % szokott lenni). A törkölypálinka nem keverendő össze a szőlőpálinkával, mert bár akad szőlő a présben, a törkölyben, a szőlőpálinka nem ebből készül, hanem kizárólag szőlőszemekből, azok kerülnek a cefrébe.

Azt sem árt tudni, hogy a magyar pálinkatörvény szigorúan és egyértelműen meghatározza, hogy mit lehet törkölypálinkának nevezni. A 2008. évi LXXIII. pálinkatörvény ugyanis kimondja, hogy "csak olyan törkölypárlat nevezhető törkölypálinkának, amelyet Magyarországon termett szőlő törkölyéből, kizárólag Magyarország területén készítettek és palackoztak, édesítés, ízesítés és színezés nélkül."

Törkölypálinka történelem

Most, hogy tudjuk, mi is az a törköly, lássuk, hogyan született meg maga a törkölypálinka. Őseink már évszázadok óta használták a szőlőtörkölyt alapanyagként, az első írásos feljegyzés ezzel kapcsolatban a 17. században születtek meg, amikor is Kassán betiltották a használatát. A törkölyt ugyanis eredetileg sertéstakarmányként hasznosították, illetve csiger és a törkölyecet készítettek belőle. A törkölyből a kezdetekben nem is törkölypálinka készült, hanem úgynevezett törkölybor. A törkölyt felöntötték vízzel, újra megpréselték, a kifolyt levet pedig borrá erjesztették.

A törkölyből csak a 19. században kezdtek pálinkát készíteni, ám ekkor még maga a törkölyt nem közvetlenül főzték, hanem a belőle kifolyt levet, a csigert párolták le. A két világháború között azonban már magából a törkölyből készült a pálinka.

Népszerű törkölypálinka szőlő fajták

Az előbb szóba került, hogy a törkölypálinka minőségét nagyban befolyásolja, hogy milyen szőlőfajtából készítik. Nem minden szőlőfajta törkölyéből lesz ugyanis törkölypálinka, a leggyakoribb fajták, amiket használni szoktak a készítéséhez, az irsai olivér, a kadarka, és az egri bikavér. Természetesen más szőlőfajtákból is készítenek törkölypálinkát, mint a cserszegi fűszeres, a merlo vagy a bianca, ám ezek közel sem olyan népszerűek felhasználás szempontjából, mint az előbb említett három fajta.

Létezik egyébként aszútörköly pálinka is, amit a Tokaji Aszúbor készítése során keletkező aszútörkölyből készítenek hagyományos pálinkafőzéssel. Tehát magában a technológiában nincs különbség, csak annyiban, hogy az aszúbor törkölyéből készül a pálinka.

Hogyan készül a törkölypálinka?

És ha már szóba került a hagyományos pálinkafőzés, akkor talán már kitalálható, hogy a törkölypálinka alapvetően úgy készül, mint minden pálinka, tehát az erjesztésből, a lepárlásból és az érlelésből áll. Maga a törkölycefre készítése jellemzően alacsony hőmérsékleten, zártan történik. Az elkészült törkölycefrét általában azonnal ki szokták főzni, hogy megőrizzék a törköly ízét és aromáját. A törkölycefre egyébként egy nagyon könnyen romló cefre, ezért is szokták azonnal kifőzni. Persze nemcsak a cefrére, de a lepárlásra is nagyon kell ügyelni, hogy a végeredmény valóban finom legyen.

Népszerű törkölypálinka márkákról

Ha meg szeretnénk kóstolni a törkölypálinkát, akkor számos pálinkafőzde nyújt erre lehetőséget, hiszen számos márka kínálatában megtalálhatjuk a törkölypálinkát. A legnépszerűbb márkák, akinek a kínálatában van törkölypálinka a Brill, az Agárdi, a Pannonhalmi, a Bestillo és a Zwack.

• Brill Törkölypálinka kínálat: Merlot Törköly Pálinka, Szekszárdi Érlelt Törköly Pálinka, Bianca Törköly Pálinka, Tramini Törköly Pálinka, Kadarka Törkölypálinka, Nero érlelt törkölypálinka, vagy Cserszegi Fűszeres Törkölypálinka
• Agárdi: Szivar Aszútörköly Pálinka
• Pannonhalmi Törkölypálinka kínálat: Ágyas Törköly Rosé Pálink és Pannonhalmi törkölypálinka
• Bestillo törkölypálinka: BESTILLO Érlelt Aszútörköly Pálinka
• Zwack törkölypálinkák: Bikavér Törköly Pálinka, Szamorodni Törköly Pálinka, vagy Címeres érlelt törköly pálinka

Természetesen rajtuk kívül is találhatunk még törkölypálinkát, mint a Szabolcsi – Törkölypálinka, a Grapevine - Irsai Olivér Törkölypálinka, az Egri Bikavér - Törkölypálinka vagy a Zsindelyes - Szabolcsi Törkölypálinka. Amennyiben szeretnénk ezt a nemzeti kincset a poharunkba tölteni, akkor jó hírünk van, számos helyen megvásárolható már a fent felsorolt márkák törkölypálinkája, többek között az italkereso.hu oldalon is megtalálhatjuk, és készletről, azonnal meg is rendelhetjük őket. Érdemes nemcsak a törkölypálinkát, de az aszútörköly pálinkát is megkóstolni.