Feliratkozás

A borfogyasztásnak és a borászatnak évezredes hagyományai vannak szerte a világon, ahogyan a készítésének is. Magyarország is a legnagyobb bortermelő és borfogyasztó nemzetek közé tartozik, megannyi borvidék gondoskodik arról az országban, hogy a legjobb borok kerülhessenek a családi asztalra. A borkészítés már több mint 6000 éves történelemmel bír, az emberek már az ókorban is készítettek a mai borhoz nagyon hasonló italt, melynek akkoriban jóval alacsonyabb alkoholtartalma volt, mint a mai boroknak, így sok esetben víz helyett itták.

A világ egyik legszélesebb körben fogyasztott itala

Jól látszik tehát, hogy a bor már régóta része az emberek életének, számos mondában jelenik meg, és rengeteg szertatáshoz kötődik, legyen szó pogány vagy keresztény szertartásokról. A régészeti kutatások szerint a szőlőtermesztés és a borkészítés tudományának ősi bölcsője Transzkaukázia, ami a mai Törökország, Irán és Örményország területére tehető, innen terjedt el szerte Európába. Magyarországon is nagy hagyományai vannak a borkészítésnek, számos bortermő vidékkel büszkélkedhetünk. 
 

A bor alkoholos ital, amelyet általában erjesztett szőlőléből készítenek. Az élesztő elfogyasztja a szőlőben lévő cukrot, és átalakítja etanollá, szén-dioxiddá és hővé. Különböző szőlőfajták és élesztőtörzsek különböző stílusú bort állítanak elő. Ezek a variációk a szőlő biokémiai fejlődése, az erjedésben résztvevő reakciók, a szőlő növekvő környezete (terroir) és az előállítási folyamat közötti összetett kölcsönhatásokból származnak. A nem szőlőből készült borok további növények erjesztésével járnak, ideértve a rizsbort és más gyümölcsborokat, például szilva, cseresznye, gránátalma, ribizli és bodza.

Honnan ered a magyar borkészítés hagyománya?

A borkészítés hagyománya hazánkban is nagy múlttal rendelkezik. Az ország területén az első szőlőre, borra utaló régészeti leletek a Kr. e. I. századból származnak, és a keltákhoz köthetők. Ezt követően érkeztek a rómaiak hazánkba. A Római Birodalom terjeszkedése a Kárpár-medencére is kiterjedt, és Balaton-felvidék és a Szerémség területét alkalmasnak találták arra, hogy továbbfejlesszék a borkészítés tudományát. Mivel a Pannóniai borok kezdtek népszerűbbé válni, mint az itáliai borok, így egy időben be is tiltották hazánkban a borkészítést és a szőlőtermesztést.

Természetesen ez csak egy rövid időszak volt, a régészeti leletek is arról tanúskodnak, hogy hazánkban szinte mindig történt bortermelés, később a magyar honfoglalással, majd a kereszténység felvételével jelentősen megnőtt a bortermelés és a borászat fontossága. Az évszázadok alatt komoly hagyomány lett hazánkban a borkészítés, melyről nemcsak a régészeti leletek és a történeti feljegyzések árulkodnak, hanem az is, hogy hazánkban jelenleg is rengeteg pincészet és borászat üzemel a 22 borvidéken:

• Sopron (Soproni borvidék)
• Nagy-Somló (Nagy-Somlói borvidék)
• Zala (Balatonmelléki borvidék)
• Balaton-felvidék (Balaton-felvidéki borvidék)
• Badacsony (Badacsonyi borvidék)
• Balatonfüred-Csopak (Balatonfüred-Csopaki borvidék)
• Balatonboglár (Balatonboglári borvidék)
• Pannonhalma (Pannonhalmai borvidék)
• Mór (Móri borvidék)
• Etyek-Buda (Etyek-Budai borvidék)
• Ászár-Neszmély (Ászár-Neszmélyi borvidék)
• Tolna (tolnai borvidék)
• Szekszárd (Szekszárdi borvidék)
• Pécs (Pécsi borvidék (Mecsek-alja))
• Villány (Villányi borvidék)
• Hajós-Baja (Hajós-Bajai borvidék)
• Kunság (Kunsági borvidék)
• Csongrád (Csongrádi borvidék)
• Mátra (Mátrai borvidék)
• Eger (Egri borvidék)
• Bükk (Bükki borvidék)
• Tokaj-Hegyalja (Tokaj-Hegyaljai borvidék)

Hol kóstolhatjuk meg a legjobb magyar borokat?

A magyar borok meglehetősen híresek és népszerűek, nemcsak hazánkban, de szerte a világon. Ha a legjobb magyar borokat szeretnénk megkóstolni, akkor érdemes az italkereso.hu kínálatát végigböngészni, ugyanis közel 4000 bor közül válogathatunk, melyek között a hazai pincészeteknek több mint a fele képviseleti magát, de számos külföldi pincészet bora is megtalálható. A borvásárlás már online is könnyedén megtehető, találhatunk borválogatásokat, akciós borokat, olcsó, drága és minőségi fajtákat is. Ha igazán jó borokat keresünk, érdemes a bor webáruházakat is figyelembe venni, hiszen a magyar boroktól a külföldi borkülönlegességekig megtalálhatjuk a kedvenc márkánkat és fajtánkat. Bor rendelés egyszerű és kényelmes a webáruházunkban, új funkcióval bővült, ami nem más mint a borcsomag kereső. Hamarosan elérhető a bor akció funkció, aminek segítségével olcsóbb borok érhetők el.

Miből készülhet bor a szőlőn kívül?

A bor alapvetően szőlőből készül, de számos más gyümölcsből is készítenek bort, nemcsak hazánkban, hanem szerte a világon. A gyümölcsborok leginkább abban különböznek a gyümölcslétől, hogy a bennük lévő cukor megerjedt, így adva az ital alkoholtartalmát. A gyümölcsbor készítése leginkább azokon a területeken terjedt el, ahol a terület szőlőtermesztésre alkalmatlan volt. Az 1800-as években filoxéra, a peronoszpóra és egyéb járványoknak köszönhetően fellendült a gyümölcsborok készítése, hiszen az embereknek igénye volt a jó borra, és mivel ezt szőlőből nem lehetett kellő mennyiségben elkészíteni, így más gyümölcsökből próbálták ezt az alkoholos italt pótolni.

A szőlőn kívül azonban csak kevés olyan gyümölcs van, amelyben megfelelő arányban van cukor, sav, csersav és víz, ami a borkészítéshez szükséges. Emiatt a gyümölcsborokhoz gyakorta adna cukrot, hogy az erjedési folyamat megindulhasson, a savas gyümölcsökhöz vizet, az íz javítása érdekében pedig citromsavat, almasavat, vagy borkősav. A mézbor is hasonló módon készül, így ezt a fajtát is a gyümölcsborokhoz sorolják. A legelterjedtebb, nem szőlőből készült borok a következők:

• meggybor: ez a gyümölcsbor típus elvileg bármilyen meggyfajtából készülhet, de leginkább cigánymeggyfajtákból készítik. A meggyet többször megtörik, majd kipréselik, és az úgynevezett tiszta meggyléből készítik a bort.
• eperbor vagy szamócabor: erdei szamócából és kerti eperből is készülhet gyümölcsbor. Mivel a szamócának és az epernek is nagy a pektintartalma, így a gyümölcsöt előbb összezúzzák, majd pektinbontásnak vetik alá, csak ez után készülhet belőle bor. Asztali és csemegebort is készítenek belőle.
• narancsbor: ez a típus lesz ebben a felsorolásban a kakukktojás, ugyanis a nevével ellentétben nem narancsból készül, hanem szőlőből. A különlegessége abban rejlik, hogy ez a fehérbor a vörösbor készítés eljárásával készül, vagyis a fehérszőlőt hagyják a héjon erjedni, meglehetősen hosszú ideig. Ez az eljárás leginkább Grúziában, Észak-Olaszországban Friuli és Collio régiókban, Szlovéniában Kras környékén és Horvátországban Istria környékén jellemző.
• almabor: az alma levéből erjesztett alkoholos ital. Az almabor vagy más néven cider, kellemes savanykás ízű, főleg Franciaországban, Finnországban, Észtországban, Németországban, Ausztriában és Angliában készítik. Európában, így hazánkban is leginkább a szénsavas, alacsony alkoholtartalmú almabor terjedt el.
• szederbor: nemesített tüskétlen szederből készült alkoholos ital. Ezt a gyümölcsöt csak teljesen érett állapotában dolgozzák fel, és egy nagyon szép színeződésű, kellemes zamatú bor készül belőle.
• ribizli bor: általában piros ribiszkefajtából készülő alkoholos ital, Magyarországon is meglehetősen népszerű, és elterjed gyümölcsborfajta.
• szilvabor: szintén nagyon népszerű gyümölcsbor, melyet, ahogy a neve is mutatja, szilvából készítenek. Érdekesség, hogy szilvabort házilag is sokan készítenek, Magyarországon meglehetősen népszerű a palackozott változata is.
• áfonyabor: áfonyából készített alkoholos ital, melynek Európában, például Romániában vannak nagy hagyományai.
• mazsolabor: mazsolaszőllőből víz vagy silányabb bor hozzáadásával készített gyümölcsbor. Érdemes tudni, hogy a víz hozzáadásával készült fajtákat hamis bornak tartják, míg a bor hozzáadásával készült mazsolaborokat elfogadják. A Tokaj vidéki borok ez alól kivételt képeznek, ugyanis ezen a borvidéken tilos a cukor és a mazsola hozzáadása a musthoz.
• japán szilvabor: a szilvabor az ázsiai országokban széles körben ismert. A japán szilvabor abban különbözik más országok, térségek szilvaborától, hogy egy japán fajtát használnak hozzá, melynek éretlen terméseiből készül a bor.
• fügebor: ez a fajta leginkább a mediterrán országokban terjedt el, és a nevéből is jól látszik, hogy fügéből készül.
• bodza bor: a bodzabor készülhet bodzabogyóból és bodzavirágból is
• málna bor: málnából készült alkoholos ital, mely hazánkban is meglehetősen népszerű
• mézbor: a mézbor mézből erjesztett bor, mely nem egyenlő a mézes borokkal. A mézbor készítésekor a vízhez mézet adnak, amelyhez borkő és citromsav is kerül. Ezután az oldat felfőzésre kerül, majd borélesztővel megerjesztik, és különböző fűszereket adnak hozzá a megfelelő íz eléréséhez.

Magyarországon számos gyümölcsbormárka kapható, mint például a Mokos, a Hauser, Hummel vagy a Kontyos Klára. Borválogatás vagy borcsomag keretein belül különböző minőségi borok kóstolhatóak meg, ezek a borcsomagok gondosan megtervezett előre kiválogatott minőségi borokból kerülnek kiválasztásra.

Bortípusok

A borokat többféle módon is kategorizálhatjuk. Egyrészt megkülönböztetjük őket a készítései eljárás alapján:

• aszúbor: ezt a fajtát részben aszúszőlőből készítik
• barrique vagy barrikolt bor: érlelt bor, mely kiégetett tölgyfahordóban kerül érlelésre
• cuvée vagy vegyes bor: ez a típus többfajta szőlőből készül
• egyszerű fajbor: ez a típus egyféle nemes szőlőfajtából készül, hagyományos eljárással
• jégbor: ez egy ritkább fajta, mert fagyott szőlőből készül. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a szőlő a fagyasztóba kerül fagyasztásra, hanem azt, hogy az első fagyokig fennhagyják a tőkén, és csak az első fagyok után szüretelik le a szőlőt, miután „megcsípte a dér”.
• pezsgő: ez a típus lényegében egy teljesen külön kategória. Az alapja savas bor, melyet az erjedéskor nem erjesztenek meg teljesen, így a megmarad a cukortartalom egy része, az erjedés palackozás után megy végbe, melynek következtében a keletkező széndioxid is a palackban marad.

Másrészt különbséget tehetünk a borok színe alapján. Négy alapszínt különböztetünk meg, melyek a fehér, a vörös, a rosé, és a siller. Érdekesség, hogy Franciaországban a siller és a rosé bort egy kategóriának tekintik, annak ellenére, hogy szín és karakterkülönbségek is felfedezhetőek a két fajta között. Természetesen az alapszíneken belül is többféle színt különböztetnek meg a szakértők, vannak kimondottan vegyes színű borválogatásaink ha bor rendelés esetén szeretne több színt is megkóstolni.

• Fehér bor: fehér szőlőből készítik, a színe pedig a halványtól a sűrűnek tetsző aranyló-méz árnyalatig változhat. A fehér borok színe lehet halványzöldes szalmasárga, citromsárga, érett szalmasárga, aranysárga, olajzöld (olíva), vagy borostyán sárga.
• Rosé bor vagy rozé: vörös szőlőből készítik, viszont a mustot nem hagyják annyi ideig a ledarált szőlőn állni, mint a vörösbor esetében, ez az idő jóval rövidebb, ennek köszönhető a halványabb szín, ami a rózsaszín vagy rózsás különböző árnyalatai, mint a lilás-rózsaszín, a tiszta rózsaszín, a narancsos rózsaszín, a hagymahéj szín, vagy a lazac-piros.
• Siller, vagy más néven piros bor, kástélyos bor, kastélyos, fuchsli vagy fuxli: ez a fajta csak kék szőlőből készülhet, bár a vörösborokra hasonlít leginkább, a színe nem annyira vörös. Alapvetően egy illatos, nem savas bor, melynek kétféle készítése eljárása ismert. Az egyik egy régebbi módszer, ami 1874 és 1914 között pusztító filoxéra járványhoz köthető, amikor a kék és a fehér szőlőt együtt ültették és együtt is szüretelték, préselték. Ennek köszönhetően a bor színe nem lett se vörös, se fehér, hanem átmenet a kettő között.
• Vörös bor: kékszőlőből készül, a mustot pedig sokáig a ledarált, kipréselt szőlőszemeken tárolják, így nyeri el a sötét színét, mely a vöröstől a mélybordóig terjedhet. A vörösbor színe lehet bíbor, közepes bíbor, rubin széllel, közepes rubin, halvány rubin, gránát vagy halvány téglaszínű.

Harmadrészt a borokat glükózban és fruktózban kifejezett cukortartalma szerint is megkülönböztetjük. Ezt a kategorizálást is szinte mindenki ismeri, hiszen sokan eszerint választanak bort, bár kevesen tudják, hogy a kifejezések mit jelentenek pontosan. A cukortartalom szerint a következő kategóriákba sorolhatjuk a borokat:

• Száraz bor: a bor cukortartalma kevesebb, mint 4 g/l, ugyanakkor az is száraz bornak számít, aminek a borkősav g/l-ben kifejezett, titrálható savtartalmát legfeljebb 2 g/l-rel haladja meg a cukortartalom, de ebben az esetben sem lehet több 9 g/l-nél.
• Félszáraz bor:4-12 g/l lehet a bor cukortartama, illetve az is félszáraz bornak számít, aminek a borkősav g/l-ben kifejezett, titrálható savtartalmát legfeljebb 4 g/l-rel haladja meg a cukortartalom, de ebben az esetben sem lehet több 18 g/l-nél.
• Félédes bor: 12-45 g/l közötti cukortartalom esetén beszélünk félédes borokról.
• Édes bor: >45 g/l cukortartalom esetén beszélünk édes borról.

Természetesen a különböző bortípusok megjelennek az üvegen, és egyszerre több típusba is tartozhatnak, hiszen fehérbor esetében is beszélhetünk száraz fehérborról, félszáraz fehérborról, illetve vörösborok estében is van édes vörös, félédes vörös vagy száraz vörösbor. 

Nézzen szét bor webáruházunkban mert a legjobb magyar borok és a magyar borászat minőségi borok kategóriája is elérhető nálunk.