Feliratkozás

A borfogyasztásnak és a borászatnak évezredes hagyományai vannak szerte a világon, ahogyan a készítésének is. Magyarország is a legnagyobb bortermelő és borfogyasztó nemzetek közé tartozik, megannyi borvidék gondoskodik arról az országban, hogy a legjobb borok kerülhessenek a családi asztalra. A borkészítés már több mint 6000 éves történelemmel bír, az emberek már az ókorban is készítettek a mai borhoz nagyon hasonló italt, melynek akkoriban jóval alacsonyabb alkoholtartalma volt, mint a mai boroknak, így sok esetben víz helyett itták.

A világ egyik legszélesebb körben fogyasztott itala

Jól látszik tehát, hogy a bor már régóta része az emberek életének, számos mondában jelenik meg, és rengeteg szertatáshoz kötődik, legyen szó pogány vagy keresztény szertartásokról. A régészeti kutatások szerint a szőlőtermesztés és a borkészítés tudományának ősi bölcsője Transzkaukázia, ami a mai Törökország, Irán és Örményország területére tehető, innen terjedt el szerte Európába. Magyarországon is nagy hagyományai vannak a borkészítésnek, számos bortermő vidékkel büszkélkedhetünk. 
 

A bor alkoholos ital, amelyet általában erjesztett szőlőléből készítenek. Az élesztő elfogyasztja a szőlőben lévő cukrot, és átalakítja etanollá, szén-dioxiddá és hővé. Különböző szőlőfajták és élesztőtörzsek különböző stílusú bort állítanak elő. Ezek a variációk a szőlő biokémiai fejlődése, az erjedésben résztvevő reakciók, a szőlő növekvő környezete (terroir) és az előállítási folyamat közötti összetett kölcsönhatásokból származnak. A nem szőlőből készült borok további növények erjesztésével járnak, ideértve a rizsbort és más gyümölcsborokat, például szilva, cseresznye, gránátalma, ribizli és bodza.

Honnan ered a magyar borkészítés hagyománya?

A borkészítés hagyománya hazánkban is nagy múlttal rendelkezik. Az ország területén az első szőlőre, borra utaló régészeti leletek a Kr. e. I. századból származnak, és a keltákhoz köthetők. Ezt követően érkeztek a rómaiak hazánkba. A Római Birodalom terjeszkedése a Kárpár-medencére is kiterjedt, és Balaton-felvidék és a Szerémség területét alkalmasnak találták arra, hogy továbbfejlesszék a borkészítés tudományát. Mivel a Pannóniai borok kezdtek népszerűbbé válni, mint az itáliai borok, így egy időben be is tiltották hazánkban a borkészítést és a szőlőtermesztést.

Természetesen ez csak egy rövid időszak volt, a régészeti leletek is arról tanúskodnak, hogy hazánkban szinte mindig történt bortermelés, később a magyar honfoglalással, majd a kereszténység felvételével jelentősen megnőtt a bortermelés és a borászat fontossága. Az évszázadok alatt komoly hagyomány lett hazánkban a borkészítés, melyről nemcsak a régészeti leletek és a történeti feljegyzések árulkodnak, hanem az is, hogy hazánkban jelenleg is rengeteg pincészet és borászat üzemel a 22 borvidéken:

• Sopron (Soproni borvidék)
• Nagy-Somló (Nagy-Somlói borvidék)
• Zala (Balatonmelléki borvidék)
• Balaton-felvidék (Balaton-felvidéki borvidék)
• Badacsony (Badacsonyi borvidék)
• Balatonfüred-Csopak (Balatonfüred-Csopaki borvidék)
• Balatonboglár (Balatonboglári borvidék)
• Pannonhalma (Pannonhalmai borvidék)
• Mór (Móri borvidék)
• Etyek-Buda (Etyek-Budai borvidék)
• Ászár-Neszmély (Ászár-Neszmélyi borvidék)
• Tolna (tolnai borvidék)
• Szekszárd (Szekszárdi borvidék)
• Pécs (Pécsi borvidék (Mecsek-alja))
• Villány (Villányi borvidék)
• Hajós-Baja (Hajós-Bajai borvidék)
• Kunság (Kunsági borvidék)
• Csongrád (Csongrádi borvidék)
• Mátra (Mátrai borvidék)
• Eger (Egri borvidék)
• Bükk (Bükki borvidék)
• Tokaj-Hegyalja (Tokaj-Hegyaljai borvidék)

Hol kóstolhatjuk meg a legjobb magyar borokat?

A magyar borok meglehetősen híresek és népszerűek, nemcsak hazánkban, de szerte a világon. Ha a legjobb magyar borokat szeretnénk megkóstolni, akkor érdemes az italkereso.hu kínálatát végigböngészni, ugyanis közel 4000 bor közül válogathatunk, melyek között a hazai pincészeteknek több mint a fele képviseleti magát, de számos külföldi pincészet bora is megtalálható. A borvásárlás már online is könnyedén megtehető, találhatunk borválogatásokat, akciós borokat, olcsó, drága és minőségi fajtákat is. Ha igazán jó borokat keresünk, érdemes a bor webáruházakat is figyelembe venni, hiszen a magyar boroktól a külföldi borkülönlegességekig megtalálhatjuk a kedvenc márkánkat és fajtánkat. Bor rendelés egyszerű és kényelmes a webáruházunkban, új funkcióval bővült, ami nem más mint a borcsomag kereső. Hamarosan elérhető a bor akció funkció, aminek segítségével olcsóbb borok érhetők el.

Miből készülhet bor a szőlőn kívül?

A bor alapvetően szőlőből készül, de számos más gyümölcsből is készítenek bort, nemcsak hazánkban, hanem szerte a világon. A gyümölcsborok leginkább abban különböznek a gyümölcslétől, hogy a bennük lévő cukor megerjedt, így adva az ital alkoholtartalmát. A gyümölcsbor készítése leginkább azokon a területeken terjedt el, ahol a terület szőlőtermesztésre alkalmatlan volt. Az 1800-as években filoxéra, a peronoszpóra és egyéb járványoknak köszönhetően fellendült a gyümölcsborok készítése, hiszen az embereknek igénye volt a jó borra, és mivel ezt szőlőből nem lehetett kellő mennyiségben elkészíteni, így más gyümölcsökből próbálták ezt az alkoholos italt pótolni.

A szőlőn kívül azonban csak kevés olyan gyümölcs van, amelyben megfelelő arányban van cukor, sav, csersav és víz, ami a borkészítéshez szükséges. Emiatt a gyümölcsborokhoz gyakorta adna cukrot, hogy az erjedési folyamat megindulhasson, a savas gyümölcsökhöz vizet, az íz javítása érdekében pedig citromsavat, almasavat, vagy borkősav. A mézbor is hasonló módon készül, így ezt a fajtát is a gyümölcsborokhoz sorolják. A legelterjedtebb, nem szőlőből készült borok a következők:

• meggybor: ez a gyümölcsbor típus elvileg bármilyen meggyfajtából készülhet, de leginkább cigánymeggyfajtákból készítik. A meggyet többször megtörik, majd kipréselik, és az úgynevezett tiszta meggyléből készítik a bort.
• eperbor vagy szamócabor: erdei szamócából és kerti eperből is készülhet gyümölcsbor. Mivel a szamócának és az epernek is nagy a pektintartalma, így a gyümölcsöt előbb összezúzzák, majd pektinbontásnak vetik alá, csak ez után készülhet belőle bor. Asztali és csemegebort is készítenek belőle.
• narancsbor: ez a típus lesz ebben a felsorolásban a kakukktojás, ugyanis a nevével ellentétben nem narancsból készül, hanem szőlőből. A különlegessége abban rejlik, hogy ez a fehérbor a vörösbor készítés eljárásával készül, vagyis a fehérszőlőt hagyják a héjon erjedni, meglehetősen hosszú ideig. Ez az eljárás leginkább Grúziában, Észak-Olaszországban Friuli és Collio régiókban, Szlovéniában Kras környékén és Horvátországban Istria környékén jellemző.
• almabor: az alma levéből erjesztett alkoholos ital. Az almabor vagy más néven cider, kellemes savanykás ízű, főleg Franciaországban, Finnországban, Észtországban, Németországban, Ausztriában és Angliában készítik. Európában, így hazánkban is leginkább a szénsavas, alacsony alkoholtartalmú almabor terjedt el.
• szederbor: nemesített tüskétlen szederből készült alkoholos ital. Ezt a gyümölcsöt csak teljesen érett állapotában dolgozzák fel, és egy nagyon szép színeződésű, kellemes zamatú bor készül belőle.
• ribizli bor: általában piros ribiszkefajtából készülő alkoholos ital, Magyarországon is meglehetősen népszerű, és elterjed gyümölcsborfajta.
• szilvabor: szintén nagyon népszerű gyümölcsbor, melyet, ahogy a neve is mutatja, szilvából készítenek. Érdekesség, hogy szilvabort házilag is sokan készítenek, Magyarországon meglehetősen népszerű a palackozott változata is.
• áfonyabor: áfonyából készített alkoholos ital, melynek Európában, például Romániában vannak nagy hagyományai.
• mazsolabor: mazsolaszőllőből víz vagy silányabb bor hozzáadásával készített gyümölcsbor. Érdemes tudni, hogy a víz hozzáadásával készült fajtákat hamis bornak tartják, míg a bor hozzáadásával készült mazsolaborokat elfogadják. A Tokaj vidéki borok ez alól kivételt képeznek, ugyanis ezen a borvidéken tilos a cukor és a mazsola hozzáadása a musthoz.
• japán szilvabor: a szilvabor az ázsiai országokban széles körben ismert. A japán szilvabor abban különbözik más országok, térségek szilvaborától, hogy egy japán fajtát használnak hozzá, melynek éretlen terméseiből készül a bor.
• fügebor: ez a fajta leginkább a mediterrán országokban terjedt el, és a nevéből is jól látszik, hogy fügéből készül.
• bodza bor: a bodzabor készülhet bodzabogyóból és bodzavirágból is
• málna bor: málnából készült alkoholos ital, mely hazánkban is meglehetősen népszerű
• mézbor: a mézbor mézből erjesztett bor, mely nem egyenlő a mézes borokkal. A mézbor készítésekor a vízhez mézet adnak, amelyhez borkő és citromsav is kerül. Ezután az oldat felfőzésre kerül, majd borélesztővel megerjesztik, és különböző fűszereket adnak hozzá a megfelelő íz eléréséhez.

Magyarországon számos gyümölcsbormárka kapható, mint például a Mokos, a Hauser, Hummel vagy a Kontyos Klára. Borválogatás vagy borcsomag keretein belül különböző minőségi borok kóstolhatóak meg, ezek a borcsomagok gondosan megtervezett előre kiválogatott minőségi borokból kerülnek kiválasztásra.

Bortípusok

A borokat többféle módon is kategorizálhatjuk. Egyrészt megkülönböztetjük őket a készítései eljárás alapján:

• aszúbor: ezt a fajtát részben aszúszőlőből készítik
• barrique vagy barrikolt bor: érlelt bor, mely kiégetett tölgyfahordóban kerül érlelésre
• cuvée vagy vegyes bor: ez a típus többfajta szőlőből készül
• egyszerű fajbor: ez a típus egyféle nemes szőlőfajtából készül, hagyományos eljárással
• jégbor: ez egy ritkább fajta, mert fagyott szőlőből készül. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a szőlő a fagyasztóba kerül fagyasztásra, hanem azt, hogy az első fagyokig fennhagyják a tőkén, és csak az első fagyok után szüretelik le a szőlőt, miután „megcsípte a dér”.
• pezsgő: ez a típus lényegében egy teljesen külön kategória. Az alapja savas bor, melyet az erjedéskor nem erjesztenek meg teljesen, így a megmarad a cukortartalom egy része, az erjedés palackozás után megy végbe, melynek következtében a keletkező széndioxid is a palackban marad.

Másrészt különbséget tehetünk a borok színe alapján. Négy alapszínt különböztetünk meg, melyek a fehér, a vörös, a rosé, és a siller. Érdekesség, hogy Franciaországban a siller és a rosé bort egy kategóriának tekintik, annak ellenére, hogy szín és karakterkülönbségek is felfedezhetőek a két fajta között. Természetesen az alapszíneken belül is többféle színt különböztetnek meg a szakértők, vannak kimondottan vegyes színű borválogatásaink ha bor rendelés esetén szeretne több színt is megkóstolni.

• Fehér bor: fehér szőlőből készítik, a színe pedig a halványtól a sűrűnek tetsző aranyló-méz árnyalatig változhat. A fehér borok színe lehet halványzöldes szalmasárga, citromsárga, érett szalmasárga, aranysárga, olajzöld (olíva), vagy borostyán sárga.
• Rosé bor vagy rozé: vörös szőlőből készítik, viszont a mustot nem hagyják annyi ideig a ledarált szőlőn állni, mint a vörösbor esetében, ez az idő jóval rövidebb, ennek köszönhető a halványabb szín, ami a rózsaszín vagy rózsás különböző árnyalatai, mint a lilás-rózsaszín, a tiszta rózsaszín, a narancsos rózsaszín, a hagymahéj szín, vagy a lazac-piros.
• Siller, vagy más néven piros bor, kástélyos bor, kastélyos, fuchsli vagy fuxli: ez a fajta csak kék szőlőből készülhet, bár a vörösborokra hasonlít leginkább, a színe nem annyira vörös. Alapvetően egy illatos, nem savas bor, melynek kétféle készítése eljárása ismert. Az egyik egy régebbi módszer, ami 1874 és 1914 között pusztító filoxéra járványhoz köthető, amikor a kék és a fehér szőlőt együtt ültették és együtt is szüretelték, préselték. Ennek köszönhetően a bor színe nem lett se vörös, se fehér, hanem átmenet a kettő között.
• Vörös bor: kékszőlőből készül, a mustot pedig sokáig a ledarált, kipréselt szőlőszemeken tárolják, így nyeri el a sötét színét, mely a vöröstől a mélybordóig terjedhet. A vörösbor színe lehet bíbor, közepes bíbor, rubin széllel, közepes rubin, halvány rubin, gránát vagy halvány téglaszínű.

Harmadrészt a borokat glükózban és fruktózban kifejezett cukortartalma szerint is megkülönböztetjük. Ezt a kategorizálást is szinte mindenki ismeri, hiszen sokan eszerint választanak bort, bár kevesen tudják, hogy a kifejezések mit jelentenek pontosan. A cukortartalom szerint a következő kategóriákba sorolhatjuk a borokat:

• Száraz bor: a bor cukortartalma kevesebb, mint 4 g/l, ugyanakkor az is száraz bornak számít, aminek a borkősav g/l-ben kifejezett, titrálható savtartalmát legfeljebb 2 g/l-rel haladja meg a cukortartalom, de ebben az esetben sem lehet több 9 g/l-nél.
• Félszáraz bor:4-12 g/l lehet a bor cukortartama, illetve az is félszáraz bornak számít, aminek a borkősav g/l-ben kifejezett, titrálható savtartalmát legfeljebb 4 g/l-rel haladja meg a cukortartalom, de ebben az esetben sem lehet több 18 g/l-nél.
• Félédes bor: 12-45 g/l közötti cukortartalom esetén beszélünk félédes borokról.
• Édes bor: >45 g/l cukortartalom esetén beszélünk édes borról.

Természetesen a különböző bortípusok megjelennek az üvegen, és egyszerre több típusba is tartozhatnak, hiszen fehérbor esetében is beszélhetünk száraz fehérborról, félszáraz fehérborról, illetve vörösborok estében is van édes vörös, félédes vörös vagy száraz vörösbor. 

Nézzen szét bor webáruházunkban mert a legjobb magyar borok és a magyar borászat minőségi borok kategóriája is elérhető nálunk.

Ha azt a szót halljuk, hogy bor, akkor egyből a szőlőre asszociálunk, hiszen a bor általában abból készül. De készülhet másfajta gyümölcsből is, ami lehet legalább annyira finom, mint a szőlőből erjesztett nedű.

Milyen ital a gyümölcsbor?

Ma már számtalan gyümölcsbor kapható és készíthető, a legismertebb hazánkban talán az eperbor, de készülhet egresből, szederből, vagy ribizliből is. De hogyan készülhet olyan gyümölcsből bor, melynek alacsony a cukortartalma, és melyek legkedveltebb gyümölcsborok a hazai kínálatban? Az itakereso.hu csapata utánajárt!

Így készül a gyümölcsbor!

A gyümölcsborra azt is mondhatnánk, hogy gyümölcslé, leszámítva az alkoholtartalmát, és valójában ez így is van. Kevesen gondolnák, hogy egy gyümölcsbornak a gyümölcsléhez hasonlóan magas a vitamintartalma, ellentétben a szőlőből készült bornak, annak ugyanis elenyésző. Az úgynevezett "hideg eljárással készített gyümölcsboroknak viszont nemcsak a zamata és az íze marad meg, hanem a vitamintartalma is. Persze nem a vitamintartalma miatt fogyasztjuk a ribilizlibort vagy épp a csipkebogyóbort, hanem az íze és az alkoholtartalma miatt.

Érdekes kérdés persze, hogy hogyan is lesz alkoholtartalma egy olyan gyümölcsből erjesztett italnak, aminek alacsony a cukortartalma, illetve nincs meg benne megfelelő arányban megfelelő arányban a sav, a csersav és a víz. A szőlőn kívül ugyan nagyon kevés olyan gyümölcs létezik, mely alkalmas lenne önmagában a borkészítéshez, de a hiányzó anyagok és elemek hozzáadásával számtalan gyümölcsből készülhet gyümölcsbor. A gyümölcsborok iránti igény 1800-as évek végén növekedett meg először hazánkban, amikor a filoxéra és a peronoszpóra annyira tönkre tette a szőlőtermést, hogy más gyümölcsből kezdtek el alkoholos italokat készíteni.

Milyen gyümölcsből készülnek a legnépszerűbb gyümölcsborok?

Hazánkban létezik az úgynevezett „Bortörvény”, melynek értelmében bornak csak a szőlőből erjesztett, alkoholos italt lehet hívni, ha más gyümölcsből erjesztett italról van szó, arra a gyümölcsbor megnevezés használható. Ahogyan azt már tisztáztuk, ugyan nincs túl sok olyan gyümölcs, ami a szőlőhöz hasonlatos módon tartalmazna csersavat, cukrot, savat és vizet, ennek ellenére azonban nagyon sokféle gyümölcsbor létezik.

Az egyik legismertebb Magyarországon az eperbor, vagy más néven szamócabor, de készül bor ribizliből, egresből, csipkebogyóból, szederből, meggyből, de akár bodzából is, bár ez utóbbi inkább gyógynövény, mint gyümölcs. Egzotikus gyümölcsből is készülhet gyümölcsből is készülhet gyümölcsbor, mint a mandarin.

A legnépszerűbb gyümölcsborok, melyek megtalálunk a hazai italkínálatban a következők:

• szederbor
• szamócabor vagy eperbor
• málnabor
• áfonyabor
• egresbor
• bodzabor
• kajszibor
• szilvabor
• feketeribizlibor
• almabor

Érdekesség, hogy bár az almabor is gyümölcsből erjesztett ital, ha almaborra gondolunk, akkor legtöbben a ciderre asszociálnak, ami talán közelebb ál a gyümölcsös sörökhöz. Ennek ellenére létezik almabor, például a Kontyos Édes Almabor, mely már valóban a gyümölcsborok közé sorolható.

Eperbor a legkeresettebb gyümölcsbor

Amikor eperborról van szó, mindenképp érdemes tisztázni, hogy eper vagy szamóca, ugyanis sokan hívják epernek azt a finom, piros gyümölcsöt, ami valójában szamóca, de a köztudatba mégis eperként hivatkozunk rá. Szamócabor készülhet erdei szamócából (Fragaria vesca) és a kerti eperből (Fragaria × ananassa) is, a boltok polcain nem is nagyon tesznek különbséget a kettő között. A gyümölcsbor készítéséhez általában a lédúsabb, sötétpiros színű fajtákat használják, és a gyümölcs magas pektintartalma miatt megzúzott gyümölcsöt szoktak erjeszteni.

Az eperbor az egyik legkedveltebb gyümölcsbor Magyarországon, ennek talán az egyik oka az, hogy eper is bőségesen terem kis hazánkban, nemcsak szőlő. A készítését sokan otthon is megpróbálják, de ha igazi eperborra vágyunk, a bolti kínálat is bőséges palettával vár minket.

Gyümölcsbor a narancsbor is, vagy valójában bor?

Bár a narancs nem épp egy honos gyümölcs hazánkban, de a narancsbor az elmúlt időszakban meglehetősen keresett lett nálunk is. A narancsbor kifejezés viszont megtévesztő lehet, ugyanis narancsborként egy borfajtára hivatkoznak, mely fehér szőlőből készül. A narancs leve, illetve héja adja a narancsbor narancsos színét és a narancsra jellemző zamatokat. Ebben az esetben viszont nem gyümölcsborról van szó, hanem borról.

Ennek ellenére persze érdemes megkóstolnia minden bor és gyümölcsbor kedvelőnek, ugyanakkor senki ne lepődjön meg, ha a palackban nem egy eperborhoz hasonlatos, narancsízű nedűt talál. Narancsbort több borászat kínálatában is találhatunk, mint Gál Lajos pincészete, a Hummel Góré, vagy a Pósta Borház.

Legnépszerűbb gyümölcsbor márkákról röviden

Ha gyümölcsbort keresünk, a hazai kínálat bőven ellát minket választási lehetőségekkel, akár gyümölcsfajtáról, akár gyümölcsbor márkáról van szó. Gyümölcsbor márkából természetesen közel sincs annyi, mint borászatból és bormárkából, de a kínálat így is bővelkedik hazai és külföldi gyümölcsborokból egyaránt. A legismertebb gyümölcsbor márkák közé sorolható a Hauser, a Katlenburger, vagy a Monteverdi, de hazai márkákat is bőven találunk.

A hazai gyümölcsbor márkák közül az egyik legszélesebb kínálattal a Kontyos Pincészet rendelkezik, de sokféle gyümölcsbort találunk a Mokos Pincészet kínálatában is. A Cruxx is egy hazai gyümölcsbor márka, mely szintén széles termékpalettával rendekezik.

Ha gyümölcsbor, akkor italkereso.hu

Amennyiben gyümölcsbort szeretnénk kóstolni, akkor megpróbálkozhatunk a készítésével is, de ha igazán finom italra vágyunk, jobban tesszük, ha a hazai italkínálatban keressünk a kedvenc gyümölcsünkből készült gyümölcsbort. A hazai italkínálatot pedig az italkereso.hu oldalon érdemes szemügyre venni, mert az egyik legszélesebb termékpalettával rendelkezik, hiszen több mint 100 italbolt kínálatát egyesíti magában. Az árak összehasonlításával a legkedvezőbb árakon tudjuk beszerezni kedvenc gyümölcsborunkat, és készletről azonnal meg is rendelhetjük.

A Tokaji Aszú az egyik leghíresebb tokaji desszertbor, melyet aszúsodott szőlőből készítenek. Ahhoz, hogy Tokaji Aszúnak hívhassanak egy bort, számos kritériumnak kell megfelelni. Egyrészt csak akkor hívható a bor Tokaji Aszúnak, ha a Tokaji borvidéken állítják elő. Másrészt aszúsodott szőlőből kell készülnie, ennek is megvannak a szabályai, hogy mekkora mennyiségben, vagyis pontosabban, hány puttonnyal kell tartalmaznia az aszúsodott szőlőszemekből. Mivel a tokaji aszú a világ egyik legnemesebb és legismertebb természetes, édes bora, így nemcsak hazai forgalomban, de világszinten is keresett termék.

Tokaji Aszú puttony

Természetesen aszú bor máshol is készülhet, ugyanakkor a Tokaji borvidék méltán híres, és az itt készült Aszú borok sem véletlenül váltak világhírűvé. Mielőtt azonban eldöntjük, hogy hány puttonyos tokaji aszú bort kóstoljunk meg először, érdemes egy kicsit utána járni, hogy honnan is származik ez a kivételes ital, hogyan készül, és hogy mit jelentenek pontosan a puttonyok a megnevezésében. Emellett természetesen azt sem árt tudni, hogy mely pincészetek kínálják ezt a kivételes borkülönlegességet.

A Tokaji Aszú történetéről röviden

Hogy pontosan honnan származik a tokaji aszú készítésének titka, nem lehet tudni, ugyanakkor a legenda szerint Szepsi Laczkó Máté, nevéhez köthető, aki Lorántffy Zsuzsanna udvari papja volt. Később erdőbényei prédikátor lett, és úgy tartja a legenda, hogy az első aszúbor a fejedelemasszony sátoraljaújhelyi Oremus szőlőjének terméséből készült 1631-ben. Szepsi Laczkó Máté ezzel a borral kívánta meglepni az úrnőjét húsvétra. Kazinczy Ferenc feljegyzése csak alapot adtak ennek a legendának, ugyanis a feljegyzéseiben arról számol be, hogy Kazinczy Pétert, a fejedelemasszony jószágigazgatóját számolt be erről a történetről, így hitelesnek tartották ezt az eredettörténetet.

Ugyanakkor a Zelenák István történész megcáfolta ezt a legendát, ugyanis már Szepsi Laczkó Máté előtt is készült már aszúbor, a XVI. század első felében. A legelső írásos emlék 1571-ből származik, Garay család egy örökleveléből. Természetesen azt senki sem vitatja, hogy Szepsi Laczkó Máté ilyen bort készített, azt azonban igen, hogy ő készítette volna először ezt a borkülönlegességet.

Hogyan készül a Tokaji Aszú?

Azt már tisztáztuk, hogy az aszúbor vagy más néven aszú aszúsodott szőlőszemekből készül, innen is ugyebár az elnevezés. De hogyan lesz egy szőlőszem aszúsodott? Nos, az aszúsodást más néven nemesrothadásnak is nevezik, melyet egy Botrytis cinerea penészgomba okoz. Természetesen ennek a gombának a kialakulásához megfelelő környezeti tényezőkre van szükség. Érdekesség, hogy ez Tokaj vidékén évről évre mindig megtörténik. Ha megfelelőek az időjárási körülmények, akkor 19-20 Klost0 cukorszint felett az ép és egészséges szőlőszemek is megfertőződnek, és elindul az aszúsodás folyamata.

Az aszúsodott szemeket kézzel, szemenként válogatják le a fürtökről, ezzel a folyamattal kezdődik a szüret. Régen az aszúsodott szemeket fahordókban gyűjtötték, összezúzták, majd egy kádba tették. Az aszúsodott szemekhez 136,6 liter azonos évjáratú mustot vagy bort adtak, és 1-2 napig áztatták. Ezt követően kezdődött csak a préselés, majd a hordóba töltés. A hordók úgynevezett gönci hordók voltak, melyek űrtartalma 136,6 liter. Az érlelés általában annyi év volt, ahogy puttonnyi aszú került a hordóba, vagy 3-6 év. Bár a bortörvény némiképp változtatott a készítési szabályokon, és már nem gönci hordót és faputtonyt használnak, de az eljárás még mindig ugyanúgy történik, mint régen.

Mit jelent, hogy hány puttonyos egy Tokaji Aszú?

A hány puttonyos kifejezést a Tokaji Aszúval kapcsolatban gyakran halljuk, de így van ez az aszú borokkal általában. Az aszú bor úgymond puttonyszáma attól függ, hogy a készítésénél hány puttony aszúsodott szőlő került felhasználásra. Egy és két puttonyos aszú nem létezik, ugyanis ezeket nem tekintik aszú bornak. A számozás 3 puttonnyal indul és 6 puttonyig tart, így a Tokaji Aszú 3 puttonyos, 4 puttonyos, 5 puttonyos vagy 6 puttonyos lehet. A puttonyszám régen az érlelés hosszúságát is meghatározta. Annyi évig kellett a Tokaji Aszú bort érlelni, ahogy puttonyos volt, ma azonban a bortörvény szerint minimum három évig kell. Természetesen lehet tovább is, de ezt már nem írják elő a szabályok.

Mi az a tokaji aszú eszencia?

Még az aszúnál is különlegesebb a Tokaji Esszencia, amit Nektárnak, vagy natúresszenciának is neveznek. Ez a nedű az aszúszemek tárolásakor, a szemek alatt összegyúlt, sűrű nedű. Bornak természetesen ezt a folyadékot nem lehet nevezni, mivel egy sűrű és édes, szirupszerű folyadékról van szó. Az alkoholtartalma is rendkívül alacsony, 4% alatti, de leggyakrabban a  1,5-2%-ot éri csak el. Ez az anyag rendkívül ritka, ennél fogva pedig nagyon drága is. Bizonyos éttermekben nem is pohárban, hanem kristálykanálban kínálják.

Egy puttonyi, vagyis 28-30 liter aszúszemből mindössze 1-1,5 liter eszencia nyerhető ki, ami meglehetősen kevés, ráadásul nem is minden évben készítik is, ugyanis a minősége rendkívül fontos. Nem csoda hát, ha csak nagyon kevés készül belőle. A magas cukortartalma miatt az alkoholtartalma rendkívül alacsony, 4% alatti, de leggyakrabban a 1,5-2%-ot éri csak el. Ez a rendkívül ritka anyag, nagyon drága is, és csak nagyon kevés helyen kapható. Bizonyos éttermekben nem is pohárban, hanem kristálykanálban kínálják a Tokaji eszenciát, de leggyakrabban 14-16 Celsius-fokos hőmérsékleten kínálják őket desszertboros pohárban.

A legkülönlegesebb aszú eszencia az úgynevezett "Üstökös aszúnak" elnevezett eszencia. Az üstökös kifejezés a Halley-üstökösre utal, ugyanis ez az esszencia a neves üstökös megjelenésének az évében, 1811-ben szüretelt szőlőből készült.

Mit érdemes tudni a Tokaji szamorodniról?

A szamorodni egy borfajta, ami a Tokaj-hegyalja egyik ismert és híres borfajtáját jelöli. A tokaji szamorodni egy viszonylag fiatal borfajta, ugyanis a 19. század első felében kezdték csak készíteni. A feltalálása a lengyelekhez fűződik, ahogyan a neve is, ugyanis a samorodny szó jelentése magán termett vagy magától termett. Ez arra utal, hogy a szőlő magán a tőkén töppedt, aszúsodott meg. Tokaji szamorodninak természetesen csak azt az aszút lehet nevezni, amely a Tokaji borvidéken termett és a tőkén megaszúsodott szőlőszemekből készül.

Ez egy igazi tokaji borkülönlegesség, melyet két évig érlelnek fahordóba mielőtt forgalomba kerülne. Az alkoholtartalma 12 %, és megkülönböztetünk tokaji szamorodni édes, és tokaji szamorodni száraz borokat. A szamorodni színe a világossárgától az aranysárgáig terjedhet, nagyon tiszta bor. A szamorodni illata nagyon jellegzetes, érezni benne az érlelés zamatait is, ízében pedig nagyon harmonikus és kellemes.

Milyen pincészetek kínálatában találunk Tokaji Aszút?

Tokaji aszú számos pincészet kínálatában megtalálható, 3 és 4 puttonyos tokaji aszú a legtöbb tokaji pincészet kínálatában megtalálható, ám 6 puttonyos aszú bort már lényegesen kevesebb pincészet kínál, alig több mint 20 pincészet kínálatában találhatunk Tokaji Aszú 6 puttonyos borokat. A következő pincészetek kínálnak ilyen típusú tokaji aszút:

• Budányi,
• Chateau Megyer,
• Chateau Pajzsos,
• Gróf Degenfeld,
• Dereszla,
• Dinszókő,
• Fitomark,
• Hollókői Mihály,
• Monyók Pincészet,
• Pauleczki Vin,
• Páll Pince,
• Péter Pincészet,
• Puklus Pincészer,
• Royal Tokaji Pincészer,
• Szent Tamás,
• Szepsy Pincészet,
• Tischler &Halpern Reserve,
• Tokaj Oremus, 
• Tokajbor Bene,
• Zombory Pince.

A 6 puttonyos a legmagasabb puttonyszám, így ez a legkülönlegesebb. Ez érthető is, hiszen 6 puttonyi aszúsodott szőlőszem egy termésből nem minden szőlészetben gyűlik össze.

A bolti és online Tokaji Aszú kínálatról

A borkínálat manapság már nemcsak a hazai boltokban és vinotékákban, hanem az ital webshopokban, mint az italkereso.hu is, rendkívül széles. A Tokaji Aszú méltán híres, és a tokaji pincészetek közül sem foglalkozik vele mindenki. Minél magasabb a puttonyszáma, annál drágább, és természetesen az évjárat is nagyon sokat számít. A borkedvelőknek mindenképp érdemes megkóstolniuk ezt a különlegességet.